Könyvajánló | Claire Loup - Amikor életemben először
Claire Loup könyve számomra nem okozott túl nagy meglepetést, olyan volt, mint amilyenre számítottam. Egy könnyed kis olvasmány, ami tökéletes arra, hogy elüssük az időt.
Az érettségit követő nyár eseményei alkalmat szolgáltatnak Julie-nek arra, hogy számba vegye az elmúlt néhány év meghatározó élményeit, azokat, amikor életében először tett valamit, vagy esett át valamin. Ezen nevezetes és emlékezetes első alkalmak között egyaránt van kellemes és kellemetlen, felemelő és lehangoló, kacagtató és siralmas. Claire Loup, a fiatal francia írónő első regényében jelenlegi és hajdani tinik egyaránt magukra ismerhetnek a főhősnő hol csípős iróniával, hol fergeteges humorral elénk tárt csetlés-botlásaiban, amelyek a nővé válás óhatatlan velejárói mindannyiunk életében
Kezdeném talán az alap információkkal, a külsőségekkel. Mes premieres fois azaz az első alkalmaim, ha szó szerint akarjuk fordítani, a Könyvmolyképző gondozásában jelent meg 2011-ben, a francia írónőtől, Claire Louptől. Igazán felüdítő volt végre egy francia szerző művét olvasni, és rá kellett jönnöm, hogy a helyszínen kívül nem sok minden volt, ami különbözött volna a más nemzetiségű írók stílusától. Az itthoni borító igazán csajos, és sugallja, hogy ez bizony egy ízig-vérig lányos történet, ami így is van, habár nekem kissé túlságosan is tökéletesre sikeredett a sztori végkifejlete, azonban meg kell dicsérnem az írónőt, hiszen nagyon jól összekötötte a visszaemlékezést a jelen helyzettel. Furcsa volt olvasni, hogy Julie mennyi mindenen ment át keresztül, jól lehet, én magam nem fürdőztem meztelenül és nem loptam boltból, és még sok dolgot nem csináltam, ami a könyvben szerepelt, de jó volt az olyan részeken mosolyogni, amiket én magam is átéltem. Julie egyébként tényleg nagyon belevaló lány, engem soha nem vitt volna rá a lélek, hogy piercinget csináltassak magamnak, viszont butácska is, sokszor nem értékelte azt, amije volt, és nem vette észre a kínálkozó lehetőségeket, az én meglátásom szerint. A mellékszereplők nagyjából jól ki voltak dolgozva, szerintem ennél tovább szőni, nem kellett semmit, habár ez a Gábrieles fordulat a végére, kicsit túlságosan is szappanoperás volt. A Lola és Manu közti szerelmi szál amolyan extra volt, nem kavartak túl sok vizet, habár nélkülük sok minden nem történt volna meg. Tipikus mese volt, ahol a mellékszereplők segítik és akadályozzák a főszereplő boldogulását, s habár reménykedtem, hogy talán újra felszítják a tüzet Julessal, de azt hiszem Julienak talán tényleg Gábriel mellett a helye. A történetek egymagukban is elmentek volna egy-egy novellának, ezért cseppet sem volt zavaró, hogy rövidek voltak a fejezetek, és az ember gyakran megállhatott szünetre. Természetesen én úgy voltam vele, hogy na jó, az olvasós napokon elolvasok egy-egy fejezetet és így tök jó lesz, de a fejezetek rövidsége, és a sztori gördülékenysége miatt ezt lehetetlen volt megcsinálni. Általában az ötödik-hatodik fejezet elolvasása után, mindig abbahagytam, mondván jó, a mai napra elég lesz, habár szívesen olvastam volna még tovább. Egyébként nem bánom, hogy így belimiteztem magam, mert pénteken volt kettő gyönyörűséges órám, amikor nem tudtam hová menni, ezért azalatt az idő alatt pont sikerült befejeznem a könyvet. Szerintem egyébként kezdő hajléktalannak néztek azok, akik mellettem elhaladtak, a hatalmas nagy táskámmal, és hogy annak dőlve olvastam, de sebaj :'D
Úgy gondoltam, hogy megkeresem a más nyelvre lefordított könyv borítóit, de csak az eredeti franciát találtam meg, ami nem is különbözik nagyon sokat az itthoni borítótól.Ha kedvenc karaktert kellene kiemelnem, sajnos nem tudnék egyet sem mondani, nem voltak annyira meghatározó személyiségek a könyvben, amik közül választani tudtam volna, sőt mostanra már elmondhatom, hogy kedvenc jelenetem sincs, bár az a rész, amikor Julie először nézett pornót a barátnőivel, elég nevetséges volt.
Hogy miért ajánlanám? Természetesen mint minden könyvnek, ennek is vannak előnyei és hátrányai is. Előnye, hogy remekül kikapcsol, és kitölti az idődet, nem veszted el a fonalat, ha véletlenül egy hét eltelne két fejezet olvasása között, és olyan gördülékeny a szál, hogy nem lesz gondod a megértésével és az olvasásával. Hátránya persze ugyanez. Kicsit butácska történet, nem túl jelentőségteljes karakterekkel, és tipikusan az egyszer elolvasom, jó volt, pápá kategóriába tartozik. Egyébként ha valakit érdekel, a sima kartonborítós kötet 2500 Forint, de most a Könyvmolyképző honlapján leértékelve 2100-ért láttam.
Utoljára pedig egy idézet a könyvből:
Arra gondoltam, pont erre valók a barátok: hogy kimondjanak olyan dolgokat, amiket nem mond ki magának az ember…
0 megjegyzés