Áprilisi Művelődő
Yay! A Művelődő sorozatunk második része! Esküszöm, már nagyon vártam, hogy mikor írhatom meg a bejegyzést. Szerencsére, nem szerencsére, elég hamar vége lett az áprilisnak, így bátran értékelem azt. Egy jó kis érzelmi hullámvasutas áprilist éltem túl, lássuk is, hogy mi történt "művelődés" terén.
Azt hiszem kijelenthetem, hogy áprilisban, hála a szünetnek, a jó időnek és az ihletnek, nagyon produktív voltam írás terén, összesen 28 oldalt írtam, telis-tele izgalmakkal és mindenféle érdekes szituációval. Büszke vagyok magamra, mert nagyon jól haladtam, a könyvem cselekményvázlata egy újabb szintre lépett, a leírásaim és a történetvezetésem pedig tisztább. Sőt, mivel a kis kreatív manók a fejemben sokat tevékenykedtek, újabb novelláskötetbe kezdtem, ahol már belekezdtem három kis történetbe is.
Röstellem, de az éneklés most annyira nem ment, vagyis de, voltak hátborzongató pillanatok, de nem ment úgy, mint máskor. Elkezdtem tanulgatni Ed Sheeran Shape of You-ját, Shawn Mendes Mercy száma bizonyos fokig egész jól megy, ahogy Alessia Cara - Scars To Your Beautiful száma is kezd nagyon nagyon jól menni. Daya - Sit Still Look Pretty számát is próbálgatom, de az etalon az egyértelműen még mindig a Take Me To Church Hoziertől és Louanetől a Jour 1.
A Teen Wolf őrületem szakadatlan, habár most a harmadik évad második felénél járok, ami annyira nem tetszik. Én nagyon erősen Scott és Allison párti vagyok, Isaac ilyen téren nagyon nem.
A The Originals is megjelent az új évaddal, én pedig hétről-hétre várom a feliratos verziót, aminek örülhetek, mondjuk így elég rossz.
A Pretty Little Liars utolsó félévadja is áprilisban startolt és meg kell mondjam, hogy nagyon-nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi lesz a vége. Habár a sorozat eléggé átrendeződött és megváltozott a kezdete óta, de ez a szituáció is nagyon érdekes.
Megint csak két csoportba szedtem a filmeket, a következők alapján. Kezdeném két Josh Hutcherson filmmel, mindkettő a színész ifjúkorából származik. Nos, mind a kettő nagyon aranyos volt meg minden, de nem nyerték el a tetszésemet, ahogyan Joshnak sem sikerült elnyernie az elismerésemet. Számomra mindig egy középkategóriás színész marad, kapjon akárhány szerepet. A Híd Terabíthia földjére nem volt olyan hangulatos mint vártam, a Manhattan Kicsiben pedig egy esős délutánra volt jó elfoglaltság.
Két Disney mesét is megnéztem angolul a kezdeti korszakból a The Three Caballeros-t és a Saludos Amigos-t. Nem voltak túl hosszúak, tételek kidolgozása mellé tökéletesen megfeleltek alapzajnak, de semmi többnek.
A Remény Rabjaival igazából nem volt semmi gondom, nem váltott ki belőlem különösebb érzelmeket, de nem viszolygok tőle.
A híres Keresztapa. Nos, legyen akármilyen híres, de nekem abszolúte nem tetszett, egy idő után már nem is nagyon érdekelt, számomra kínszenvedés volt végignézni.
A Lányok a pácban is semmire nem volt jó, a Reszkessetek Repülők pedig főzés mellé volt kiválóan alkalmas.
Adam Sandler Kellékfelesége mindig mosolyt tud csalni az arcomra, ugyan csak kétszer láttam a filmet áprilisban :D
A Hamupipőke történet feldolgozásokat nagyon szeretem, ez is nagyon király volt.
A Szívrablók oltári poénos film volt, kezdem azt hinni, hogy a franciák nem is olyan bénák filmek terén.
Emma Roberts filmjei valahogy mindig megnyerőek számomra, a Kutyaszálló és a Nancy Drew rejtélyei is nagyon aranyos kis filmek voltak.
Bailee Madison filmjei is elég jók, valamiért szimpatizálok a lánnyal, talán azért mert alig egy hónap különbség van köztünk életkorban (igen, én vagyok az idősebb xd) Az angyalok a porondon egy nagyon aranyos kis történet volt, bár kissé bugyuta, a Ne félj a sötéttől! pedig egy tök jó horrorfilm, én nagyon élveztem.
Az utolsó film, amit áprilisban láttam az az Én és a Hercegem volt, egy könnyed sztori bár kissé összecsapott az én véleményem szerint.
Katie McGarry Feszülő Húr sorozatát folytattam, a Dare To You és a Crash Into You is ugyanúgy befészkelte magát a szívembe, mint Echo és Noah története. Soha nem hittem volna, hogy megkedvelem Bethet, vagy, hogy örülni fogok Ryannak és fogalmam sem volt mire számítsak Isiahval és Rachellel, és ahogy haladtunk a részekkel, minden egyes könyv egyre tovább kalandozott a szexualitás irányába. Egyértelműen imádom ezt a sorozatot, Katie McGarry jó munkát végeztél!
Anne Percin, Hogy Told El (Jól) A Nyarad című könyve vegyes érzelmeket váltott ki belőlem, mert tetszett is, meg nem is. Igaz, volt egy kis cselekménye, de őszintén egy kocka srác élete annyira nem volt izgalmas, mégis valahogy az írónk rávilágított arra, hogy nem mindenkinek lehet, hű de szuper érdekes élete. Most persze gondolatban én is jelentkezem, elvégre nekem sincs életem.
Újabb LOL könyvek kerültek elolvasásra, Kelly Oram 16 csók novellája nagyon tetszett, olyan volt, mintha tényleg egy rendes 200 oldalas könyvet olvastam volna, a Kamuzások, kavarások című könyv pedig ahh, nagyon bejött. Van valami extra izgalmas az ilyen történetekben.
Irodalomfakultációra kellett elolvasnunk egy drámát, megadott darabok közül, én Csehov Sirályánál maradtam. Esküszöm, hamar vége lett a történetnek, csak az a kár, hogy ez a dráma tényleg cselekmény nélküli volt, és még értelmét sem láttam, na mindegy, a lényeg az, hogy ja, elolvastam.
Valamint belekezdtem a Aprilynne Pike Wings című könyvébe az utolsó napon, de még mindig olvasgatom.
Mit gondoltok Csehovról?
Valaki nézi valamelyik sorozatot?
Ismeritek a LOL- könyvsorozatot?
0 megjegyzés