Ne mondja nekem senki, hogy nem bámult nyál csorgatva instagrammon vagy pinteresten ilyen képeket. Egyszerűen csodálatosan szuperül néznek ki ezek a tálak, és általában mindenféle jóval megpakolt étel nem csak finom, de egészséges is. Persze, ha mindenféle édességgel pakoljuk meg, akkor nyilván nem, persze az is egy más kérdés, hogy valakinek ez esik ínyére, de egyszer végre szívesen elkészítenék egy ilyet. Már, ha lenne turmixgépem :'D

Az elején egyáltalán nem vonzott az ilyes fajta étel, sőt, eléggé undorítónak találtam, de mostanában, ahogy próbálok az egészséges életmód felé nyitni (mondja úgy, hogy előtte lasagnét evett, pizzát készül rendelni vacsorára, és megevett egy császárzsömlét is, de az legalább teljes kiőrlésű volt és magvas), egyre vonzóbbnak találom az avokádót, és már kíváncsi vagyok az ízére, ugyanis még sohasem kóstoltam. Mondjuk ennek az elkészítésével is akadt egy kis probléma, ugyanis a konyhafelújítás során kidobtuk a pirítónkat és azóta sem vettünk újat.

A number 1. édesség nálam. Komolyan, ha valaki le akar nyűgözni, vagy levenni a lábamról, akkor vegyen nekem macaront. és a karjai közé omolok. Szó szerint. Más évek óta álmodoztam a macaron megkóstolásáról, amikor végre először a Sparban vettem, és miután megkóstoltam, tudtam, hogy az álmok és az elképzelések igazak is lehetnek, ugyanis mennyei volt. Utána a helyi cukrászdában vettünk kedvjavítóként, és akkor is elámultam a macaron csodálatos ízvilágán. Ezért is szeretném én is elkészíteni, hogy minél több variációt kipróbálhassak. Tudom, elég drága elkészíteni is, de egyébként is borsos ára van, és mondják, hogy nehéz, de hát a browniera, is azt mondják, mégis életem első brownieját két külön receptből alkottam meg, és első sütésre istenire kerekedett. Ugyan ez egy jóval időigényesebb és precízebb eljárást követel, de úgy ismerem magamat, mint, aki mindent megtesz azért, hogy megízlelhessen egy csodás macaront.