Üzemeltető: Blogger.
Snapchat Pinterest Youtube Instagram Tumblr Facebook-oldal

Készy semmiségei

A mai bejegyzésben kicsit kísérleteztem a Pinterestről. Mégpedig egy olyan DIY-t, ami azt ígéri nekünk hogy egy WC-papír gurigából tök jó telefontartót tudunk barkácsolni. Hogy megtudjátok, hogy bukta-e, vagy nyerő ötlet, görgessetek lejjebb ;)
Két darabot készítettünk, ugyanis a húgommal együtt csináltuk őket, amolyan unaloműzőként. A képek sajnos nem a legjobbak, de nézzétek el, nincs csúcskategóriás telefonom, meg csúcskategóriás gépem sem.
Legelőször kistesómét készítettük el. A képen láthatjátok, hogy szükség volt egy wc-papír gurigára, ollóra és alkoholos filcre, valamint díszítőanyagokra.
A legelső lépés az volt, hogy odatettük a telefont a wc-papír gurigához és megnéztük milyen nagy lyukat vágjuk bele, hogy beleférjen a telefon. Ezt az alkoholos filccel és a vonalzóval tettük meg, utána ollóval kivágtuk. Utána lemértük, hogy mennyi papír legyen a guriga köré téve, és ráragasztottuk ragasztóval, a felesleges részeket levágtuk, valamint a lyuk helyét s újra kivágtuk. Utána már csak díszítettünk. Hello Kity-s washi tape-t használtunk, ráírtam a nevét alkoholos filccel és egy matricával díszítettük. A lényege az lett volna, hogy az aljába ilyen gombostűket vagy nem tudom miket ragasztunk, és így bárhová tehettük volna ezt a kis valamit a telefonunkkal együtt.
Hát az igazság az,  hogy ez nem jött össze teljesen, mert nem akartak benne maradni azok a valamik, sőt ha már itt tartunk belemenni se akartak.


Az enyémnek is ez volt a procedúrája, csak én más anyaggal fedtem be és annak a felragasztásához hobbiragasztót használtam. Nem lett egy hű, de nagy alkotás, mondjuk el is siettem, meg már meguntam, mert a tesómét is én csináltam szinte, de azért a való életben nem lett ennyire gáz:D

Végülis megállapíthatjuk erről a DIY-ról, hogy nem hülyeség, de azért nem is túlságon jó ötlet. Szóval ez egy FAIL AND WIN



Share
Tweet
Pin
Share
No megjegyzés

Pár bejegyzéssel ezelőtt szó esett a Könyvtolvaj című könyvről, most pedig az abból készült filmet értékelném pár szóban!
Figyelem, spoiler!

Történet:

Maga a történetet nem alakították át nagyon, pár apró változtatást kivéve, amit nagyon értékelek, nem szeretem az átírt filmeket. A terjedelme az elég szép hosszú volt, habár nagyon sajnáltam, hogy kihagytak belőle szerintem nagyon fontos és nagyon jó részleteket. Kevés szerepet kapott a filmben Rudy és Liesel kapcsolata, ami igazán meghatotta volna a nézőket a végén, hiszen a mosást együtt vitték, folyton együtt játszottak, és azt a részt is kihagyták mikor együtt loptak egy csomó fiatallal együtt. Ezek pedig nagyon fontos momentumok voltak. Persze az átírások közül szerintem néhány igen felesleges volt. Minek vitettél el korábban Rudy apját? Nagyobb értelme let volna meghagyni a könyv alapján a részt. A Maxes pillanatok sem sikerültek túl jól - itt sem derült ki igazából, hogy a két fiatal közt milyen kapcsolat állt - és ami a legjobban sértette a szememet az a könyvtolvaj. Hiszen igen, a könyvtolvaj. Alig láthattunk belőle valamit. Alig nyerhettünk betekintést abba, hogy miért érdemelte ki a könyvtolvaj nevet. Pedig ez lett volna a lényeg. És ez egy súlyos hiba volt.

Szereplők:

A szereplőválogatás nagyon meglepett. Őszintén én Lieselt nem így képzeltem el, de ahány ember, annyi kinézetet képzel amennyit csak akar, végül hozzá tudtam szokni. Hans Hubermannt se ilyennek képzeltem, inkább sokkal fiatalabbnak, de végül az őt alakító színészhez is hozzászoktam. Rosa, na ő szinte tökéletesen el lett találva, ő neki, pont így kellett kinéznie szerintem, habár a filmből szintén hiányoltam a vele kapcsolatos jeleneteket. A kedvenc szereplőm egyérttelműen Rudy volt. Olyan édes, szalmaszőke hajú kisfiút ritkán látni az életben, hát még a magyar hangja hozzá! Esküszöm felordítottam, hogy de aranyos, mikor megláttam :D 

Share
Tweet
Pin
Share
No megjegyzés
Gondolom nem csak nekem vannak olyan napjaim a nyáriszünet alatt, amikor unatkozok, úgy mennék valahová, úgy csinálnék valamit, de nincs kivel. Hát, most erre hoztam nektek 5 személyes tippet, hogy én mit szoktam csinálni, ha nagyon unatkozok.

1. Olvasás

Jó, tudom, az olvasás béna strébereknek való meg minden, de ez egyáltalán nem igaz. Ha éppen nincs más dolgom, vagy nagyon unatkozok, esetleg szeretnék kiszakadni  a megszokott hétköznapok karmai közül, mindig egy könyv felé nyúlok. Nyilván nem a kötelező olvasmányokra célzok, mert azok pocsékabbnál pocsékabbak (kivéve egy-kettőt), hanem ifjúsági, szórakoztató irodalomra. Erre a legalkalmasabbak egyébként a könyvmolyképzős könyvek, a dream válogatás könyvei, vagy a LOL-könyvek.


2. Sétálj!

Komolyan. Kelj fel a kanapéról, vagy az ágyadból, öltözz fel - mert mindketten tudjuk, hogy addig lébecolsz pizsamában, ameddig csak tudsz - és indulj el sétálni. Nem muszáj senkinek sem elkísérnie téged, bár ha van valaki, az mindig jó, és indulj útnak. Kövess egy megszokott útvonalat, vagyd csak hagyd, hogy a lábad vigyen arra, amerre menned kell. Ilyenkor  legjobb gondolkodni is.


3. Nézz filmet/sorozatot!

Klasszikus. Kezdj bele egy új sorozatba, vagy kapcsolj be egy filmet, amit régóta megakartál már nézni, de egyszer sem jutott rá időd, vagy nem volt eszedbe, hiszen most van időd.


4. Tanulj meg egy új receptet!

Legyen az egy étel-sütemény-vagy ital recept, kezdj el kísérletezni, hiszen van szabadidőd és előbb-utóbb meg kell tanulnod sütni is, főzni is, és a nyár erre igen alkalmas. Ráadásul ilyenkor nagyon sokkal több alapanyag is a rendelkezésedre állhat, szóval van miből próbálkoznod.


5. Takarítsd ki a gardróbod!

Tudom, ez hülyeség. Akkor inkább unatkozol tovább. Nem, egyáltalán nem hülyeség. Beteszel egy jó playlistet, és kidobálod az összes ruhát a szekrényedből, és átválogatod, hogy mire van szükséged, és mire nem, átrendezed őket, a felesleges ruhákat pedig eladhatod vagy elajándékozhatod. 




Share
Tweet
Pin
Share
No megjegyzés
Sziasztok! A mai bejegyzés ötlete teljesen randomba született, ugyanis ma csak úgy miért ne alapon nekiálltam kiszortírozni a cipőimet. Az elején és a végén született eredmények igencsak meglepőek voltak számomra.

Legelőször is, összegyűjtöttem az összes cipőmet egy kupacba. Magam is meglepődtem azon, hogy mennyi cipőm van, ugyanis, sok lánnyal ellentétben - légyszi ne kövezzetek meg - nem vagyok túlságosan oda a cipőkért. Jó, ugyan nem vetem meg őket, de a cipőgyűjteményemen is látszik, hogy mennyire hiányzik belőle néhány alapdarab például egy púderszínű vagy egy fekete cipő több változatba, sőt egy átmeneti cipő is el kellene.
A cipősszekrényem legfelső polcára ők kerültek. Két alkalmi magassarkú, amikben meglepő módon tudok is járni (azt hiszem, a bokatörés sokat javított a lábaim állapotán, akármennyire is hangzik furán) valamint a nyári cipőim azon darabjait is itt tárolom, amik csak ritkán kerülnek a lábamra. A tesicipőmet is itt tartom, amit még egy éve vettem a Decathlonban és a strandpapucsom is itt pihen ami a Cosmosból van.
A következő sorban az itthoni cipőim vannak. Egy Decathlonos fehér gyaloglócipő, ami egyébként alkalmas futócipőnek is, egy tornacsuka és két balerina cipő, amik tökéletesek arra, ha csak kedvem támadna kimenni a városba sétálni.
A harmadik polcon pedig a téli cipőim foglalnak helyet. Egy nagyon jól kinéző, majdnem térdig érő csizma (amiben egy zoknit is találtam, majd rájöttem, hogy azért, mert ebben törtem el a lábam, és azóta nem volt használva), és egy Inváziós UGG csizma utánzat, amit egyébként felpróbáltam és olyan jó puha és meleg volt, hogy azt el nem lehet mondani.
Ezek pedig azok a cipők, amik elöl szoktak lenni, amik most nincsenek bent a szekrényben, mert ezeket rendszeresen viselek. A terepmintás Tallys tornacsuka már elég régi és használt, de tökéletes az iskolai kampányuk miatt megrendezett táncpróbákra, ahol érdemes kényelmes cipőben lenni. A virágmintás fekete cipő az én nagy szerelmem, a Deichmannból van, onnan is a webshopból, és imádom. Ha olyan az idő, mindig azt viselem. A fekete szandál a legjobb barátnőmtől van, elakarta adni, mert neki nem kellett, de én becsórtam tőle, mert én meg imádom az ilyen stílusú cipőket. A szürke szandál amerikából van, bár kicsit sajnálom, mert egy fél mérettel nagyobb, mnt kellene, ezért ő csak ritkán van rajtam.


Ennyi lett volna a poszt, ha bármi kérdésetek vagy véleményetek lenne kommenteljetek, iratkozzatok fel, sőt akár még instagrammon és bloglovinon is követhettek, ha szeretnétek!

Share
Tweet
Pin
Share
No megjegyzés
A mai napon egy könyvajánlóval jelentkezem!
Figyelem, spoilerveszély!

Fülszöveg

1939, a náci Németország 
A Halálnak sohasem volt még ennyi dolga, de ő már tudja, hogy ez még csak a kezdet. Mert a Halál bölcs és kíváncsi, szeretne mindent tudni az emberekről. Együtt is érez velük, ha csak ideje engedi. 
Ő meséli el ezt a történetet, amely egy német kislányról, Lieselről, a családjáról és a barátairól szól. Meg fanatikus németekről. És egy zsidó fiúról, akit a háború alatt egy pincében rejtegetnek. 
Liesel imád olvasni, és ha csak teheti, könyveket lop. De a legkedvesebb könyve az, amit a pincében rejtőzködő zsidó fiú ír neki. 
És egyszer csak hullani kezdenek a bombák.

2005-ben jelent meg az ausztrál író regénye, amely az egész világon bestseller lett, és számos díjat nyert el. 2013-ban mutatták be a belőle készült filmet Brian Percival rendezésében. 
Zusak könyve már most klasszikus: megható, elgondolkodtató, felejthetetlen.

Értékelés:

Mikor először elkezdtem könyvkritikákat írni, teljesen oda voltam. Minden könyvet imádtam, minden könyvet az egekig ajnároztam. Sablonos voltam, és unalmas. Követtem egy sémát, kevés érzelemmel, rövid szövegekkel, mert nem jött több a számra. Nem volt nagyobb véleményem a könyvekről. De rájöttem, hogy mint sok dolog, ez sem olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre tűnik. A könyvtolvaj című könyv létezéséről, már elég régóta tudtam, s meglepődtem, mikor eldöntötték, hogy filmet csinálnak belőle. Bevallom, nem láttam a filmet. Van egy elvem. Mindig kell lennie egy könyvnek, amit olvasok. Vagy száz könyv van a gépemen letöltve, várva, hogy bevégezzem őket. Legutóbb őt választottam. Eleinte minden utánaolvasás nélkül vágtam bele a könyvbe, egyetlen véleményt nem néztem róla, még a fülszöveget sem olvastam el. Mikor rájöttem, hogy a Hitler-béli időkről szól, elment a kedvem tőle. Sosem szerettem túlságosan a történelmi regényeket, vagy olyat, ami igen a múltban játszódik. Mégis. Belekezdtem, mert nem szeretek könyveket csak úgy abbahagyni, ezért folytattam, és elhatároztam, akármilyen küzdelmek árán, de elolvasom. Az elejét nem tartottam érdekesnek. Egy kislány, az anyja és az öccse. Liesel. Halál. Vonat. Egy könyv ellopása. Nem tetszett, mégis folytattam, és habár lassan haladtam vele, mert nem minden percben csak olvastam, de magam is meglepődtem, amikor egy idő után elkezdett érdekelni a szereplők sorsa, hogy Maxet vajon elkapják-e, hogy Liesel és Rudy váltanak-e egymással végül szerelmes csókot. A történet, szokása szerint, akárhányszor folytattam, bekebelezett. Mindig csak egy fejezet akartam olvasni, és lett belőle három, négy és öt, és akkor is kényszerrel álltam le. Liesel, számomra habár kicsit butácska, de jó szívű, bátor lánynak mutatkozott be. Rosa Hubermann sose volt olyan szörnyű, mint amilyennek a halál és Liesel lefestette a könyv közben. Hans Hubermann egyértelműen a világ legjószívűbb embere volt. Rudy Steinernek szerintem minden olvasó szurkolt, hogy végre csókolja meg Lieselt. És szerintem majdnem minden olvasónak könnyeket csalt a szemébe a befejezés. Az utolsó fejezet olvasása közben hatódtam meg, ami nálam ritka, könyvelnél szinte sohasem sírok, de mikor az egész Himmel utca haláláról olvastam, megdöbbentem. Nem hittem el, hogy Hans, Rosa és Rudy életüket vesztették. Nem, ők nem halhattak meg. Képtelenség volt, és akkor jöttem rá, hogy mennyire belopták magukat ezek a karakterek a szívembe. Az epilógust végigkönnyeztem, és amennyire ellenszenvvel voltam a könyv iránt, annyira hatott is meg. Újabb és újabb pozitív csalódások után kell rájönnöm, hogy még vannak olyan írók, akik az ember lelkéig hatolnak. Habár egy átlagos sztoriról hallunk - iskolai balhék, hazugságok, rejtegetés, lopás, szerelem, versengés, áldozatok - mégis egy olyan ember vagyis a Halál nézőpontjából, ami igen elgondolkodtat bennünket. A kedvenc karaktereim egyértelműen Liesel és Rudy volt, szerettem a velük kapcsolatos jeleneteket, habár a Max-es részek is elég emlékezetesek maradtak. Tudjátok mi volt jó a könyvben? Hiába volt hosszú, mindenre emlékeztél. Mindig olyankor jelentek meg emlékeztető mondatok a könyvben, amikor kellett, és nem hagyta, hogy elfelejtsd az elejét, a közepét. Szóval bátran ajánlom mindenkinek a könyvet, biztosan kikapcsol, és következő dolgom lesz megnézni a filmet is!


Share
Tweet
Pin
Share
No megjegyzés
Sziasztok! Ma egy újabb kis off témával érkeztem. Ma, hosszú idő után, újra beléptem a Polyvore-omba, és alkottam nektek három darab nyári összeállítást!
  1. A bal oldalon lévő szett szerintem tökéletes a nagyvárosi, rohanós mindennapokhoz. Egy egyszerű, fekete-fehér haspóló nagyon sok mindenhez megy, főleg egy alap térdnél szaggatott farmernadrághoz. Szerintem baromi egyszerű összeállítás, baromi jól néz ki, és a haspólónak köszönhetően nem fogsz megsülni a negyven fokban sem, habár ez a nadrágról már nem biztos, hogy elmondható. Ehhez a szetthez pedig tökéletesen illik egy fekete choker, rögtön beköszönt a tumblr feeling is, ehhez pedig egy jó napszemcsi, és egy egyszerű fekete adidas táska és minden szuper. De hogy ne csak egyszerű, unalmas színekben járkáljunk, az összeállítást és sárga converssel dobjuk fel, ami kényelmes is, jól is néz ki, és ne feledkezzünk meg róla, hogy egy örök klasszikus. 
  2. Ha te egy kicsit lányosabb vagy, szeretsz csinosabban öltözködni, de viszont van benned némi vagányság, akkor a középső szett teljes mértékben neked való. Egy egyszerű nyomott haspóló nagyon jól nézhet ki egy sztreccs nadrággal, nekem például nagyon bejön a színe, és a zsebénél megjelenő, mostanában nagyon divatos cipzáraknak. A fekete kalappal és karkötővel egységesítjük a kinézetünket, a fekete, csajos kistáska szerintem nagyon passzol, és mi lehetne jobb nyáron mint egy kényelmes, fekete gladiátorszandi? Ugye, hogy semmi?
  3. A harmadik összeállítás készítése közben engem határozottan elkapott a pálmafák, california és los angeles érzés. Habár nyugodjatok meg, egy nyári meleg napon ez az outfit mindenhol megállja a helyét. Egy lenge rózsaszín haspóló, egy egyszerű rövidnadrág és a tipikus fehér converse feldobva egy jópofa napszemüveggel és aranyos táskával.


Share
Tweet
Pin
Share
No megjegyzés
Újabb beszélgetős poszt, remélem még nem unjátok!

Az igazság az, hogy mostanában nagyon sokat küzdök. A kezdeti lelkesedésem, a motivációm, hogy írjam a blogom, az ötleteim, mind kezdenek innen messze-messze távozni, mintha el akarnának hagyni. Nem tudom, hogy ez a valódi világnak és az ahhoz kapcsolt érzéseimnek az oka, de úgy érzem, lusta vagyok ezt folytatni. Nincs kedvem, ahogy igazából semmihez sem. Persze eszembe jut, hogy milyen jó lenne ez-meg ez egy blogra, de sajnos vagy nem sajnos be kell látnom, hogy nem vagyok egy beauty-fashion blog világba való blogger. Nincs meg hozzá a keretem, a felszerelésem, hogy odavalónak érezzem magam. De most igazából nem is erről szeretnék nektek írni.
A legutóbbi Let's Talk poszt a barátságokról szólt, egy teljesen random témáról, most pedig a lelki kimerültségről vagyis jobban mondva az én lelki kimerültségemről. Lehet, sőt, biztos, hogy nem érdekel ez titeket, de muszáj erről beszélnem valahol, és ehhez szerintem egy blog a legjobb ötlet. Mostanában nagyon ingadozó a hangulatom, fogjuk fel ezt kamaszkori ártalomnak vagy csak simán az, hogy szerelmes vagyok. Tudjátok, észre vettem, és esküszöm, képzeljetek bármilyen paranoiásnak és őrültnek, az időjárás és a hangulatom szervesen összekapcsolódik. Hetekig a mennyországban repkedtem, olyan boldog voltam, és emlékszem, akkor hétágra sütött a nap. Mikor bekövetkezett életem egyik nagy mélypontja, megérkezett hozzánk hosszú idő után az első vihar. Ahogy mostanában is. Boldogtalan vagyok, és esik az eső. Napról-napra ingadozom, úgy érzem nem csak testileg, de lelkileg is végtelenül fáradt vagyok. Elvégre a valódi érzések nagyon le tudják szívni az embert. Nem is tudom, mit kellene ez ellen tenni. Relaxálni valószínűleg. De hogyan? A lelki kimerültség valószínűleg az érzelmeink túlcsordulásával esetleg elvesztésével alakulhat ki az én véleményem szerint, mikor már nem tudjuk kezelni, hogy mi folyik az életünkben, a való világban, és egyszerűen csak kimerülünk. Alhatunk mi 5-8-10-12 órákat, a testünk és a lelkünk ugyanolyan fáradt marad, mert már nem elég a fizikai pihenés. Ezért talán tényleg a meditáció, vagy jóga, egy csendes séta vagy egy magányos délután tenne jót az embernek, vagy nem tudom. Nem tudom, hogy hogyan küzdjem le én is ezt az állapotot. Olyan szürreális, hogy egyszerre érzek mindent, és semmit. Egyszerre folyt meg a bizonytalanságom és ment meg a mások iránt érzett lojalitásom és szeretetem. Ti éltetek már át hasonlót? Mintha egy hullámvasúton ülnétek. Egyszer lent-egyszer fent. Igen, nyilván éltetek már át ilyet, nem én vagyok az egyetlen, aki ilyen dolgokkal küzd. De ha van valami tippetek, hogy ezek ellen, mit tehet az ember, szívesen várom kommentben. 


Share
Tweet
Pin
Share
No megjegyzés
Sziasztok! Újabb témával álltam elő nektek, a pinterest mániával. Mivel már elég régóta, még a hatalmas pinterest köztudatba robbanás előtt megismerkedtem a pinterest teljesen magába szippantó világával, úgy gondoltam hozok nektek néhány inspirációt az EveryFit táblámról.
A popsugar.com oldalon, azon belül is, ha megnézzük a fitnesz részleget, nagyon sok jó edzéstervet, képeket és videókat találhatunk. Nekem ez a kép kifejezetten tetszik, mégpedig azért, mert változatos, ráadásul hétvégére tervezték, én pedig ilyen tekintetben azt az elvet vallom, hogy hétvégén általában úgyis több ideje van az embernek, nem baj, ha egy kicsit jobban megdolgoztatja magát, és kipróbál egy más edzéstervet.

Ez a két kép ugyanarról a tumblr oldalról van, és nekem mindkettő nagyon bejön. Alap mozgásokat tartalmaz mindkettő, amik könnyen elvégezhetőek, Dizájnosan van megtervezve a kép is, ami csk motiválja az embert, ráadásul nekem gyengéim a fenékre és lábra szabott edzéstervek, ugyanis a hasamon kívül az a két testrészem van, amin úgy érzem, hogy nagyon dolgoznom kell rajta, és őszintén kijelentem, én szeretem az ilyen képekből dolgozni, mert gyorsan készen vagyok velük és még élvezem is. A fájdalom az természetesen és a fáradtság is jelentkezik egy idő tán, de egy-egy ilyen alkalom után mosolyogva ülök le az ágyamra, és hihetetlenül feldobottnak érzem magam.  Még több ilyen képet, motivációt pedig ITT találhattok.
Ez a kép pedig a citromos víz előnyeiről tájékoztat minket, Ugye elősegíti az emésztést, és erősíti az immunrendszerünk is, emellett pedig energiával tölt el minket és a bőrünket is hidratálja és még sorolhatnám. 
Ezen a képen pedig az instant - befőttesüveges - salátakészítés módjáról kaphattok tájékoztatást, ami nekem nagyon bejön, imádom az ilyen kis útmutatókat.
http://skinnyms.com/
Ezen a linken például, ahol a kép is van, nagyon sok receptet találhattok, egészséggel és tornával kapcsolatos dolgokat nézhettek, és nem mellesleg az oldal dizájna is nagyon bejön nekem, szóval érdemes itt böngészni szerintem.






Share
Tweet
Pin
Share
No megjegyzés
Sziasztok! Mint ahogy ígértem, itt az élménybeszámoló a nyaralásról!
Apu munkájának révén, még télen lehetőségünk volt arra, hogy teljesen ingyen és bérmentve kiválaszthattunk egy helyet, és az ellátástól kezdve az extra szolgáltatásokig mindent használhattunk, teljesen ingyen.
Péntek reggel felkelve útnak is indultunk, méghozzá Nyíregyházára. Sajnos, ami időpontban megfelelt az csak ez a hely volt, szóval ide jöttünk. Viszont mielőtt Nyíregyházára érkeztünk volna megálltunk Tokajban a Halászcsárdában ebédelni. Természetesen instagrammra is feltöltöttem róla képet, az ebédem pedig nem más volt mint málnás-mézes szósszal leöntött natúr csirkemell, krumplipürével. Szerintem finom volt, desszertnek még egy palacsintát is bevágtam :D
Utána folytattuk utunkat és meg sem álltunk Nyíregyházáig, az Erzsébet szállóig. A hely jól nézett ki, messze felülmúlta az elképzelésemet. Kétágyas szobákat kaptunk, így kerültem egy szobába a húgommal. Kaptunk egy tv-távirányítót valamint a száz hármas szoba kulcsát, ami egyben a szobánk áramellátását is biztosította. Az egyedüli idegesítő dolog a szállodában az volt, hogy habár rendelkezett wifivel, nem ért el a szobákba, így csak az előcsarnokban lehetett fogni a netet. A földszinten kaptunk szobát (habár én az emeleten szerettem volna), de nagyon jó volt, tök jó kis teraszt is kaptunk a szobával együtt. Az étkezések svédasztalosak voltak, és nagyon finomak, kijelenthetem, hogy azalatt a négy nap alatt többet ettem, mint összesen két hét alatt. Az ételekről sajnos nem készítettem képet, de minden nap nagyon változatosak és ínycsiklandóak voltak.
Az első nap, lepakolás után kimentünk Sóstóra egyet vízibiciklizni. Először persze furcsa volt (habér nem most először ültem vízibiciklin), de meglepően kellemes élmény volt egy órán keresztül biciklizni a tavon. Utána még sétálgattunk egy kicsit, majd visszamentünk vacsorázni, utána pedig kivittük húgomat a játszótérre és ettünk egy fagyit is.


A fenti képen maga a fagyizót láthatjátok, középen. Sajnos csak két nap ettünk ott fagyit, pedig isteniek voltak és különlegesek. A bal oldali képen egy cookies n' black és egy almás fahéjas karamella fagyi látható, jobb oldalon pedig egy meggyes-mákos és mentás fagyit tekinthettek meg.
Második nap az állatkertbe látogattunk el, ahová a szállodától ingyen belépőket kaptunk, aminek nagyon örültünk. Nagyon jó volt az állatkertben, bejártuk az egészet, a végére már fájt a lábunk, és még egy kis citromos jégkását is megengedtünk magunknak.
Az utolsó két nap a strandra látogattunk el. A felső sorban a Nyíregyházi strandról láthattok képeket. Na az a strand valami isteni volt. Nagyon sokféle medence volt, és csúszdák is - ráadásul most életemben először - (legyőzve félelmem attól, hogy hirtelen csobbanjak a vízbe és ne kapjak levegőt) le is csúsztam rajtuk. Számomra hatalmas élmény volt, azt sajnáltam csak, hogy nagyon zsúfolt volt a strand, így alig lehetett élvezni. Utolsó nap, kijelentkezés után pedig Tiszavasvárira mentünk. Az is jó strand volt, habár nem olyan jó mint a Nyíregyházi, de pozitívum volt benne, hogy kevesen voltak, és életemben először tök jól lebarnultam. Egyébként a bikinifelsőm a New Yorkerből van, az alsóm pedig a H&M-ből


Most pedig az outfitek, haladjunk balról-jobbra:
  1. Felső: New Yorker 
    Fekete choker: kaptam
    Nadrág: Tally Weijl 
  2. Ruha: New look
    Nyaklánc: DIY
  3. Felső: TOPSHOP
    Szoknya: Tally Weijl
    Nyaklánc: kaptam
  4. Felső: Háda
    Nadrág: Tally
    Kardigán: Atmosphere
A cipőm pedig mind a négy nap ugyanaz volt, amit egyik barátnőmtől kaptam.






Share
Tweet
Pin
Share
No megjegyzés
Newer Posts
Older Posts

A blog és én

About Me

Helló mindenkinek aki az oldalamra tévedt:)
Az én nevem Dóri, 20 éves, ennek a blognak a kreátora.
Immáron sokadik átalakításán esett keresztül szerény kis oldalam(ugyanis próbálok igényességet nyújtani, mint a blog dizájnával,mint a bejegyzésekkel)
A blogon tényleg minden megtalálható :D. Divat és szépségápolás, könyvek és filmek, valamint egy-két személyesebb téma. Kötelességemnek érzem megosztani azt az apró tényt, hogy nem másért, hanem magamért és miattatok, kedves olvasók miatt csinálom.
Azóta blogolok, amióta az eszemet tudom, és minden nehézségével együtt imádom:)
Ha tetszik az oldal nyugodtan iratkozz fel, hogy mindig értesülj a legújabb cikkekről, legyen további szép napod és kellemes böngészést! :)

Rendszeres olvasók

Kövess itt is:)

  • Facebook
  • Instagram
  • Youtube
  • Pinterest
  • Tumblr
A személyes instagramom: k.dorii14
Üzleti megkereséshez írj: keri.dora18@gmail.com

Ezt olvasom :P

Népszerű bejegyzések

  • Winter Wishlist 2
    Elkészült a Winter Wishlistem második része is :) Ezek a felsők, egyszerűen valami csodák. A szürke body nagyon tetszik, főleg a kivágá...
  • Essence - mit az arc nem bír el a körmön folyik le
    Hosszú idő után itt egy újabb Essence termék mustra, ezúttal arcra, és körömre való dolgokat mutatok meg nektek, azok közül is azokat, amik...
  • Reggeli sminkrutinom
    A reggeleim általában a katasztrófa, és a nyugalmi állapot között ingadoznak. Szeretek minél hamarabb elkészülni, hogy utána esetleg még ...
  • A könyvtolvaj: Már filmben is láttam!
    Pár bejegyzéssel ezelőtt szó esett a Könyvtolvaj című könyvről, most pedig az abból készült filmet értékelném pár szóban! Figyelem, spoi...

Ami eddig történt

  • ►  2021 (1)
    • ►  január (1)
  • ►  2020 (13)
    • ►  október (2)
    • ►  augusztus (1)
    • ►  július (1)
    • ►  május (1)
    • ►  április (8)
  • ►  2019 (14)
    • ►  október (1)
    • ►  szeptember (1)
    • ►  július (1)
    • ►  június (1)
    • ►  április (2)
    • ►  március (2)
    • ►  február (4)
    • ►  január (2)
  • ►  2018 (64)
    • ►  december (4)
    • ►  november (6)
    • ►  október (6)
    • ►  szeptember (7)
    • ►  augusztus (6)
    • ►  július (5)
    • ►  június (1)
    • ►  május (4)
    • ►  április (6)
    • ►  március (5)
    • ►  február (7)
    • ►  január (7)
  • ►  2017 (70)
    • ►  december (7)
    • ►  november (3)
    • ►  október (6)
    • ►  szeptember (8)
    • ►  augusztus (5)
    • ►  július (1)
    • ►  június (1)
    • ►  május (7)
    • ►  április (9)
    • ►  március (7)
    • ►  február (8)
    • ►  január (8)
  • ▼  2016 (74)
    • ►  december (11)
    • ►  november (12)
    • ►  október (9)
    • ►  szeptember (4)
    • ►  augusztus (13)
    • ▼  július (9)
      • DIY | Telefontartó wc-papír gurigából (fail or win?)
      • A könyvtolvaj: Már filmben is láttam!
      • 5 tipp, hogy mit csinálj egy unalmas nyári napon
      • A női cipőszekrény rejtelmei
      • Könyvajánló: Markus Zusak - A könyvtolvaj
      • Off
      • Let's Talk: Lelki kimerültség
      • Pinterest mánia: Fitness
      • Travel journal: Nyíregyháza + ootw
    • ►  június (7)
    • ►  május (6)
    • ►  április (2)
    • ►  január (1)
  • ►  2015 (3)
    • ►  szeptember (1)
    • ►  május (1)
    • ►  április (1)
  • ►  2014 (8)
    • ►  május (1)
    • ►  április (4)
    • ►  március (3)

Címkék

183 days 2017 2018 2019 2020 adidas airwick ajándék aliexpress alpro american appareal amerika anne percin anne-laure bondoux astor atmosphere augusztus aveo avon back to school bakancslista balea batiste beauty behindmylife bershka beszélgetős bh cosmetics bikini blogger kihívás Borbély Szilárd boulevard bourjois böszörményi gyula c&a carmex cat patrick catrice ccc challenge cipő claires colourpop decathlon december deichmann dein bestes dekoráció devergo divat dm domyos dorko ebelin édesség elfogytak éneklés eos essence étkezés fa fashion február film filmajánló food garnier glamour napok good trouble h&m háda halálkúra halloween haul healthy hershey írás írószer isana iskola jenny han jóbarátok jollie france július karácsony kedvencek Kelly Oram készy semmiségei kiegészítők kihívás kívánságlista komoly könyv könyvajánló kritika legacies lets talk levél libri life update lifestyle lights off lizzy charles LOL loreal lovely makeup makeup revolution manzara mayani maybelline miss guided miss sporty motiváció müller művelődő nature box new look new yorker nivea nyc nyereményjáték olvasás ootd Ottlik Géza outfit ősz paletta teszt pepco piercing pink panda pinterest pinterest a valóságban pirex playersroom pokémon recept reeses reserved revolution rimmel rival de loop yong rival de loop young rossmann S-he saját secret shadowhunters shopping siófok skincare smink sorozat star nature syoss személyes szempillaspirál szépségápolás szortírozás tag takko tally weijl testápolás teszt tetoválás this is us tippek topshop travel journal treacle moon trend trend it up unboxing útvesztő vans vásárlás vélemény videó vlog W. Bruce Cameron wendy higgins Weöres Sándor wish wishlist wm. paul young wondex york youtube zene zoella

Created with by ThemeXpose