Készy semmiségei: október 2017

Ahogy ígértem nektek az egyik instagrammos bejegyzésemben, el is készítettem nektek a hatalmas őszi hault! Már nagyon izgatott voltam, hogy mikor kerülhet fel a poszt a blogra, és bár a képek még mindig nem olyanok, amilyennek lenniük kellene, de kitartás, előbb-utóbb sikerül beszereznem egy jobb kamerát és egy jobb helyet is, ahol fotózhatok :) Ja, és nem említettem még sehol sem, de mai bejegyzés tartogat egy kis meglepetést, egy kis formabontást, amolyan próbaképpen. Kíváncsi vagyok a véleményetekre, szóval ne kíméljetek, mondjátok csak el, hogy mit gondoltok ;)

Az első két dolog, ami még a Back To School haul-ból kimaradt, az kettő darab leggings, a Decathlonból. Az egyik rövidnadrág, a másik hosszú. Már volt mindkettőből egy-egy darabom, azonban úgy gondoltam, hogy szükségem lesz utánpótlásra, nem is drága darabok, így megvettük őket.

Szeptemberben rengeteg vásároltam, ezt elismerem, én magam is meglepődtem azon a mennyiségen, amit beszereztem, de rendszeresen szortírozom a szekrényemet, így kellett a frissítés a ruhatáramnak. Amit tavaly kaptam bőrdzsekit az enyhén szólva sosem tetszett, bár akkor még imádtam, de még nagy is volt rám, így mindig kényelmetlenül éreztem magam, akárhányszor csak rajtam volt. Ráadásul mindkét zsebe is kiszakadt a kabátból, így nem láttam értelmét megtartani, sem megjavíttatni egy olyan darabot, amit nem imádok a szívem legmélyéig, így beszereztem egy újat a Tallyban. A Tally Weijl számomra mindig is olyan ruhákat jelentett, amiket én imádok, bőrdzsekiből pedig volt vagy ötféle, így tudtam miből válogatni. Ki is választottam egy szép darabot, amiről kijelenthetem, hogy abszolút imádom.

Kettő felsőt is vettem, egy szürke bordázott háromnegyedes ujjú felsőt, aminek van vállkivásása, és kicsit magas nyaka, ez volt az, és az egyszerűsége, ami miatt megtetszett. Valamint egy szintén bordázott, barackszínű hosszúujjú felsőt is választottam, aminek a nyaka különleges. Mindkettőt abszolúte imádom, már régóta kerestem olyan felsőket, amik elegánsak, de egyszerűek és hordhatom őket egyaránt iskolába, és bármerre.

Ami pedig a plusz, és amit a cukisága miatt vettem meg, az a fekete unikornisos zokni. Egyébként is jobban preferálom a fekete, fehér és szürke zoknikat, hát, amikor megláttam rajta az unikornist. Képtelen voltam ott hagyni.

A Reservedben egy nagyon menő pizsamaszettet találtam, a felső az mondjuk nm kedvencem, de a sort. Uramisten! Annyira kényelmes, annyira cuki, és egyszerűen csak olyan jó benne aludni, hogy úristen. Szerintem még meglátogatom majd egy párszor a Reserved pizsamaszekcióját.

Egy titokzokni szett is jött velem haza, mert eddig még nem volt, de vannak olyan cipőim, amibe jól jönnének. Praktikus döntés volt.

A táskavadászatomnak meg lett az eredménye, a Playersroomban megtaláltam ezt a Dorkos táskát, ami annyira hasonlít a régi Nikeomra, hogy nem hagyhattam ott. Eleve ugyanolyat akartam venni, mint a régi, de már sehol sem találtam, és ez mivel stílusban tök ugyanolyan, megvettem. Tök jó, mert fekete színe van, így passzol mindenhez, és végre van egy hatalmas táskám, amiben minden elfér.

A Rosmmannban is beszereztem pár dolgot aznap. Hosszú idő után végre pótoltam a szárazsampon hiányomat, és megvettem a Syoss Volume Lift darabját, aminek nagyon kellemes illata van. Szükségem volt egy újabb esernyőre, mert, amit a múltkor vettem valahogy használhatatlanná vált, valamint mert elfogyott vettem egy csomag Isanás vattakorongot, hogy legyen mivel lemosni a sminkemet.

Amit egyáltalán nem terveztem, de végül megvettem, az a Catrice 02-as árnyalatú Maroon rúzsa lett. Már régóta kerestem egy barna árnyalatot, egy olyat, ami jól is áll nekem, mert tudjátok szerintem mostanra, hogy milyen nehéz is nekem, hogy megfelelő árnyalatú rúzst találjak, de ez elég szép barna, kicsit erős, de még belefér az iskolai szolidabb színek közé. Épphogy, de még nem kaptam rá beszólást. ~~Még.~~

Osztálykirándulás előtt el kellett mennem venni még néhány dolgot, mert tudjátok, hogy van ez, egy nőnek sosem lehet elég cucca, nem igaz? Egy bomberdzsekit már régóta szerettem volna, szóval be is szereztem, le is volt akciózva a Tallyban, így meg még jobban megérte.

Szintén a Tallyban vettem egy nadrágot, mert mostanában a nadrágjaim megint kezdenek cserben hagyni így szükségem van az utánpótlásra.

Ezt a felsőt már régóta nézegettem, nagyon tetszett az, hogy nem tipikus mindennap hordom felső, hanem kicsit merészebb, és a színe ez a szilvás lilás piros annyira megfogott, hogy egyszerűen képtelen voltam kiverni a fejemből a felsőt. Akárhányszor a boltban jártam, és megláttam, nem tudtam nem gondolni arra a felsőre, és hogy mennyire szeretném. Úgyis kerestem már egy jó kis felsőt, amit buliba fel tudok venni, nos, megtaláltam :)

A kis hátizsákom, amit annyira imádtam, a nyár folyamán tönkrement, így pótolnom kellett valamivel, a Reservedben pedig megtaláltam ezt a gyönyörű hátizsákot. Nem tudom, hogy miért mániám mostanában az ilyen plum szín, de ahh. Pont megfelelő mérete van a táskának, nem túl kicsi, nem túl nagy, egy kisebb kiránduláshoz bele lehet pakolni, sőt, lazább napokon még az iskolai cuccom is belefér, ami igen nagy szó.

A H&M-ben csodálatos leértékelésre bukkantam. Egy öt darabos gyűrűcsomagot találtam 250 Ft-ért. Nagyon jól kinéző gyűrűk is voltak benne, gyűrűmániám pedig kiskorom óta van, szóval :D Apuékkal pont moziba mentünk, és volt fél óránk a film kezdetéig, hát bementünk nézelődni. Végül a húgom és én is kaptam egy-egy csomagot.

A Budapesti kiruccanás második napján az osztály egyöntetűen az Aréna Plázára szavazott. Döntő többségünk lány, így természetes, hogy mindenki vásárolni akart egy kicsit. Én a Bershkában találtam egy egyszerű, V kivágású bordó felsőt, ami pont az egyszerűsége miatt tetszett meg, ja és a színe miatt, de az sem elhanyagolható, hogy olyan puha anyagból készült, hogy húha.

A New Yorkerben egy váll nélküli piszkosrózsaszín, fodros mintás hosszú ujjúba estem bele, régen keresett darab volt egy ehhez hasonló, végtelenül olcsónak is találtam, hát megvettem.

A Claire's-be eredetileg a húgom miatt mentem be, ugyanis megkért, hogy hozzak neki valami ajándékot, és egyszerűen sehol sem találtam neki semmit. Itt viszont volt egy nagyon jó akció, ezért vettem neki egy fekete masnit, amit a hajába tud tűzni, valamint magamnak vettem egy cuki aranyláncot, amin az áll, hogy "state of mind", és egy choker is velem jött, amin egy apró Eiffel-torony medálka van.

Múlt hétvégén bementünk Miskolcra, és eredetileg csak egy órát terveztünk bent, végül ők lettek az eredményei.

A Rossmannban egy arcmaszkot vettem, aminek a csomagolása fogott meg igazán, a DM-ben pedig egy Balea rózsás tusfürdőt. Illatra kellemes volt, majd meglátjuk, hogy használatra is az lesz vagy nem.

És már megint (lassan annyit vásárolok a Tallyban, hogy megszámolni sem tudom) a Tallyben megvettem ezt a piros, bordázott felsőt, aminek a különlegessége a mellrésznél van. Mondták mostohaanyámék, hogy választhatok valamit, hát választottam:)

Ezekről pedig nem is írnék semmit, csak annyit, hogy a Glamour-napokon szereztem be, és lássuk is, hogy mit is takar az a formabontás :)

1 megjegyzés

Régen volt már könyvajánló a blogon, bár akkor szinte csak az, most viszont igenis érdemesnek találtam egy könyvet arra, hogy egy kicsit részletesebben írjak róla.

Szóval mindenki, ismerkedjetek meg Lizzy Charles könyvével :)

Zűröstül-bőröstül

Ez lehetett volna Lucy tökéletes nyara: édes semmittevés a strandon az új pasijával és a legjobb barátnőjével, lazulás a haverokkal… Kell ennél jobb? De az anyja persze megint mindent elszúrt. Oké, Lucy tényleg kiszökött abba a buliba. Na és? Hát nem fogják fel a szülei, hogy nem hagyhatta ki az év partiját? Úgy látszik, nem, mert büntetésből egyből nyári munkára vezénylik: házakat kell festenie, ami épp elég gáz, de hogy Justin Marshall legyen a főnöke? Na ez viccnek is rossz! Jó, látványnak elviselhető a srác. Vagyis inkább nyálcsorgató. Ettől még az őrületbe kergeti Lucyt az állandó okoskodásával, meg azzal, hogy miatta a lány mindent megkérdőjelez, amit magáról és az életéről gondolt. Nem, Lucy egyáltalán nem ilyen nyárra vágyott, köszöni szépen. Viszont… talán pont ilyenre volt szüksége.

Azt kell, hogy mondjam, régen olvastam olyan könyvet (sőt, ha elkezdek gondolkodni, akkor talán még sohasem olvastam olyan könyvet), amely ennyire megfogott volna. Na, nem is a történet miatt, hiszen egy újabb limonádét olvashatunk - nem mintha, rossz lenne a sztori, nekem nagyon tetszett - hanem bizonyos részei nagyon megfogtak és a lelkemig hatoltak. Sőt, azt kell mondanom, hogy ez volt az első olyan könyv, ami engem valaha is változásra késztetett.

A történet legelején megismerhetjük Lucy-t, a főhősnőnket, aki a medencében, illetve amellett sütteti a hasát a napon. Az első fejezet azonban nagyon csalóka. Míg rögtön elkezdi a szokásos menő lány vagyok dumát, és elkezd mesélni arról, hogy Justin mennyire egy fennhéjázó nőmágnes, a barátnője ellenére, őt mégis hidegen hagyja, meg kell mondanom, a második fejezet már merőben eltér az első fejezet alapján kialakított véleményünkkel. Megismerkedhetünk a volt depressziós anyukával, a szegény gyámoltalan kisöcsivel, a vajszívű de szigorú papával, és úgy kompletten a feszült hangulatú házzal. Miért feszült a hangulat? Nos, ez igen egyszerű, Lucy félelme, amit saját magával kapcsolatban érez, valamint az anyja szeretete iránti sóvárgás, viszont nem elfogadás elég bizsergető légkört szül a családi otthonban. Mert Lucy szeles lány, persze megvan a magához való esze, igaz, kicsit makacs is, önbizalomból pedig olyan hamisat adtak el neki, mint a hupilila színű Dior táska. Aztán ott van Zack, a seggfej barát, akinél bunkóbbat senki nem tudna elképzelni magának, meg a "legjobb barátnő" Marissa, aki annyira a legjobb, hogy mindent megosztanak egymással. Még a pasit is. Persze csak Marissa az , aki erről tud.

És ott van Justin, aki az első fejezetben nagyképű, üresfejű szépfiúnak jelenik meg, a második fejezettől mégis egy helyes, felelősségteljes, gondoskodó, vicces srácot láthatunk, aki mindig kihasználja a helyzetet egy rövid, észrevehetetlen flörtre.

Persze Lucyről is kiderül, hogy nem olyan fruska, mint amilyennek megismerjük, hanem igazából okos, belevaló csaj, aki képes magát feltalálni a helyzetekben, azonban úgy vonzza a balszerencsét, mint tűz a lepkét. Elég kellemetlen szituációkba keveredik, de szerencsére mindig ott van mellette Justin, aki megmenti. Aztán a story alakítja magát, néha kicsit laposabb, néha nagyon felpörög.

Hogy miért is akartam erről a történetről külön írni? Mert van benne egy rész, ami engem nagyon megérintett. Ez már a vége felé van, amikor is Lucy megpróbálja megtalálni önmagát, és le is írja, hogy miért legyen más, ha lehet önmaga. Ez pedig engem olyan mélyen érintett, hogy abban a pillanatban tudtam, ez a könyv teljesen megváltoztathatja az ember nézőpontját egyes dolgokról. Ez a három-négy mondat döbbentett rá arra, hogy igenis lehetek önmagam. Igenis viselkedhetek úgy, ahogy akarok, öltözhetek úgy, és nem kell félnem megmutatni azt, hogy ki is vagyok én igazából.

Kedvenc szereplő: Justin, egyértelmű
Kedvenc jelenet: Minden jelenetet imádtam, amikor festettek a csapattal.
Legutáltabb szereplő: Zack és Marissa
Legmeghatóbb jelenet: Amikor Lucy és az anyja egymásra találnak. Szerintem ez a rész volt az, amikor sírtam is egy "picikét"
Kiknek ajánlanám: Egyértelműen mindenkinek. Aki kikapcsolódásra vágyik, aki úgy érzi motivációra van szüksége, aki csak egy romantikus könyvet akar elolvasni vagy aki változni akar, és nem tudja, hogyan tegye ezt. Lucy végig fogja vezetni őt a változás ösvényén, szépen és biztosan.

10/9

Ti olvastátok már?

No megjegyzés

A héten sajnos elmaradt a bejegyzés, és a közösségi médiákon sem vagyok túlságosan aktív, DE ma megpróbálok egy kicsit visszaszokni a médiafelületekre, és megpróbálom behozni következő héten vagy akár ma az elmaradásomat egy újabb cikkel :)

Ma azokat a dolgokat szeretném megmutatni nektek, amikre le szeretnék csapni a Glamour-napokon, illetve, hogy hová tervezek menni :)

Egy nagy, meleg és puha sálra már igazán szükségem lenne, a H&M oldalán és a boltokban is elég jól néznek ki a sálak, mindenképpen meg fogom nézni az itteni választékot.

A Catrice folyékony Camuflage korrektora számomra is alaptermék lett, és a Rossmann-os kuponnal olcsóbban be is tudom szerezni, és mivel imádom, muszáj beszereznem egyet belőle, hogy ha elfogy, legyen rögtön pótlása.

Egy gyönyörű lilás-burgundis S-he körömlakkot kinéztem magamnak a DM-ben, az 50%-os kuponnal, majdnem ingyen juthatok hozzá. Nem is tudom, hogy van ez, mindig csodás körömlakkokat találok a Glamour-napokon a S-he darabjai közül, tudom, hogy ezzel sem fogok mellényúlni :)

A Mülleres kuponnal szeretnék betárazni egy újabb Essence Liquid Eyeliner-t.Ez már a harmadik darab lesz, amit megveszek tőlük, én folyékony szemhéjtusban rájuk esküszöm .

Ezek már nem kifejezetten a Glamour-napok miatt érdekesek, hanem mert tegnap kinéztem őket a DM-ben. A Maybelline paletta 1400 Ft-ra van leértékelve, amiért hétfőn vagy kedden muszáj leszek visszamenni, hiszen remek árajánlat egy eredetileg 4000 Ft-os palettáért, valamint felkeltette a figyelmemet egy Baleás arcmaszk, azt is be kellesz szereznem.

Az akciók között még felfigyeltem az 500 Ft-os Trend It Up rúzsokra, és találtam is egy szép színt, ami nem hagy nyugodni, azóta, hogy tegnap hazaértem, így muszáj lesz lecsapnom erre a három darabra, mielőtt elviszik őket.

Visszatérve a Glamour napokra, vágtam ki New Yorker kupont, onnan egyelőre még nem tudom, hogy mit vegyek, de ott mindig tonnányi jó dolgot és akciót találok, biztos vagyok benne, hogy most sem lesz másképp.

A Reserved, a Tally, a C&A, és a Takko üzleteiből nem tudom, hogy mit szeretnék venni, csak kivágtam a kuponokat, hátha találok majd valamit, ami tetszik, de most főként két darab pulóvert szeretnék, egy sima bebújóst, és egy kötöttet, valamint egy szép arany, rózsaszín vagy rosegold színű órát, mert nincs egyetlen órám se.

A Libriben valami olyasmi könyvet vennék, ami már nagyon érdekel, az Idegpálya könyves változata pedig már egy ideje mozgatja a fantáziám. A filmet imádtam, itt az ideje elolvasni a könyvet is.

Ti részt vesztek az őszi Glamour napokon?

No megjegyzés

A szeptember hihetetlenül gyorsan elrepült, hozzá szokni sem volt időm az új mégis régi dolgokhoz, az új helyzetekhez és ahhoz a felelősséghez, ami egészen májusig kísérni fog engem. Az idő sajnos mostanában ellenségemmé vált, nincs időm konkrétan a halálomhoz sem, így sajnos kikapcsolódásra nagyon kevés időm volt ebben a hónapban, mégis megpróbáltam mindent. Nézzük is, mire jutottam.

Ahogy említettem, amiatt, hogy szabadidőm elég kevés van (konkrétan a semminél is kevesebb néha) ezért nem sok időt tudok arra szánni, ami számomra az egyik legkedvesebb és legkikapcsolóbb dolog a földön. Az olvasás. Nagyon elhanyagoltam, összesen három darab könyvet sikerült elolvasnom, és kettő közülük ráadásul még kötelező olvasmány is, így ha mondhatjuk egyetlen igazi könyvet olvastam a hónapban, ami azért eléggé elszomorító.

Kosztolányi Dezső Édes Annája nem is volt olyan szörnyű, mint vártam, viszont számomra egyszerűen hihetetlen volt a vége. Móricz Zsigmond, Szegény emberek című novellája olyan véget hozott, amire nem számítottam, ám engem furcsa mód nem borzasztott el (talán ennyire pszicho lennék? xd ) Számomra túl ridegen lett fogalmazva.

Lizzy Charles Zűröstül-bőröstül című könyve számomra teljesen felüdülés volt egy ilyen hónap után. Nagyon tetszett a történet, sajnálom, hogy ilyen hamar elolvastam, de mostanában úgy érzem, hogy minden valahogyan túlságosan is gyorsan ér véget. És még csak nem is számítottam arra, hogy ilyen lelkizés lesz egy egyszerű Művelődőből, bár igaz, hogy ez egy amolyan saját magam felé elvárt jelentés a haladásomról, de akkor is.

Még szeptember legelején sikerült három filmet is megnéznem. Bel Ami - A szépfiú, egy nagyon érdekes képet mutatott számomra a múltról, hogy milyen más is volt ott minden, a társadalom, és a sok erkölcstelen képmutató ember. Nem mintha a mai világban ne lenne így, de ahh. Nagyon nem tetszik nekem ez az össze-vissza kavarós dolog az emberekkel. Olyan nehéz lenne egyenesnek lenni a másikkal? Meg segíteni a másiknak? A Holnapolisz számomra túl összecsapott lett, és komolyan, már szívesen megnéznék egy olyan filmet, ami nincs a végletekig összecsapva. Az Éjfélkor Párizsban pedig annyira nem fogott meg, hogy már azt sem tudom, hogy miről szólt.

Jó volt újranézni a Szemfényvesztők 2-t, olyan hangulata van, olyan izgalmas és varázslatos, ami miatt számomra ez a film egy örök klasszikus marad. A Szingli fejvadász könnyed kis vígjáték volt, jól esett vele kikapcsolódni, az Utódok 2 sem volt rossz, eseménytelenebbnek tűnt, mint az első rész, azonban a Későnérők egyáltalán nem kötötte le a figyelmemet, akármennyire is próbáltam figyelni. A legmeghatóbb film, amilyet már hónapok óta nem láttam, az a Hacsi volt, egyszerűen gyönyörű történet, ráadásul maga a tény, hogy valós eseményeken alapul, még jobban rá tesz az érzésre.

A Viharsziget egy nagyon komplikált film volt, néha eléggé hátborzongató részekkel, és bámulatos, hogy mennyire összerakták a történet logikáját egyszerűen lenyűgöző volt, bár a felénél én már kicsit untam. A Rém rom az egy tanulás közbeni kis "előhalloweeni" film volt, nem is nagyon figyeltem rá, zajként viszont tökéletesen funkcionált azt kell mondjam. Az éhezők viadala, talán már említettem, számomra basic bekuckózós film, valamelyik esős napon tökéletes volt. Családi napon moziban voltunk, megnéztük az Újra Otthon című filmet, ami egész jó volt, nekem tetszett, tipikus családi vígjáték volt, kis frissítő. A szerelemre hangszerelve érdekes film volt, nekem tetszett a történet, változatos volt a többi filmhez képest.

Amin főképp a hangsúly volt ebben a hónapban, és szerintem a többiben is az marad, azok a sorozatok voltak. Snitten majdnem napi szinten aktív vagyok, így érthetően elég sok kihívásra jelentkezek, és próbálom őket minél hamarabb teljesíteni (na, nem mintha ez mindig olyan könnyű volna)

Elsődlegesen a Scream Queenst próbáltam befejezni, mert akármennyire is rövid sorozat a maga kettő darab évadával, de valahogy rohad nehezen lehetett vele haladni. Egy hetembe telt mire sikerült megnéznem az egész sorozatot. Nem volt rossz sorozat, furcsa egyvelege volt a horrornak és a paródiának, egyszer élveztem, mert borzongatott, de nem ijesztő szinten, másszor fogtam a fejem, annyira gagyi volt egy-egy rész, pont ezek miatt a paródiák miatt.

Az utolsó évada a Teen Wolfnak, nos engem nagyon meghatott, erről a hónapban szeretnék egy bejegyzést írni, mert nem tudok továbblépni addig a sorozaton, amíg ki nem írom a véleményemet úgy az egészről. Egyelőre pedig mindenkinek annyit, hogy tényleg egy hihetetlenül jó sorozatról beszélünk, imádom nagyon.

A mentalistából is megnéztem három részt egy kihívásra, furcsa volt látni, hogy milyen is volt az első három rész. Én régen mindig csak a tévében követtem, olyan tíz éves koromtól ezeket a sorozatokat, de miután már visszaköltöztem, nem éreztem szükségét a tévénézésnek, így már nem követem egyik bűnügyi sorozatot sem, ahogy régen tettem.

Egy minisorozatot is megnéztem, alapból egy meséről beszélünk, bár meg kell, hogy mondjam, elég morbid, főleg, amikor kiderül a vége. Annyit elárulok, hogy egy hatalmas nagy metaforáról beszélünk a halállal kapcsolatban - bár lehet, hogy az allegória vagy a szimbólum jobban hajaz a megnevezésére. Eléggé megdöbbentő, nem olyan, mint az ember. Reméltem egyébként, hogy majd kicsit megijeszt ez a sorozat, de egyáltalán nem tette, pedig vártam rá, hátha. Egyébként Túl a kerítésen a címe.

Most végre, miután szereztem meghívót sorozatbarátra :D el tudtam kezdeni a The Fosters című sorozatot. Miért ezt? Egy, természetesen egy kihívás kedvéért kezdtem el. Kettő, már régóta a várólistámon van, de valamiért eddig nem akartam elkezdeni. Olyan mindennapi témákat boncolgat a sorozat, mint a melegek kérdése, a drogfüggőség, örökbefogadás és ehhez hasonlók. Persze megvannak az átlagos normális dolgok is benne, de nagyobb hangsúlyt kapnak azok, amikre a való életben is jobban oda kellene figyelnünk.

Éneklés terén elég pocsék voltam, mondjuk ebben közrejátszik az is, hogy lassan másfél hete beteg vagyok, így se hangom, se levegőm. De ameddig gyakorolgattam, addig Buno Mars When I Was Your Man című számát énekelgettem, és a Margaret Island kettő számát, a Nem voltál jó, és az Érezd jól magad olyan hatással vannak rám, hogy hű. Azért nem panaszkodom, azért kitaláltam egy-két jó dalszövegfoszlányt, amik elég jól hangzanak, csak a szöveg többi része nincsen kész.

Az írásról nem is beszéljünk, szerintem ebben a hónapban egy értelmes sort nem írtam egyetlen könyvembe se, viszont versírás terén elég aktív voltam, társadalomismeret órán született jó pár.

No megjegyzés

Zűröstül-bőröstül

Ti olvastátok már?

Ti részt vesztek az őszi Glamour napokon?

A blog és én

Rendszeres olvasók

Kövess itt is:)

Ezt olvasom :P

Népszerű bejegyzések

Ami eddig történt

Címkék