Üzemeltető: Blogger.
Snapchat Pinterest Youtube Instagram Tumblr Facebook-oldal

Készy semmiségei

Sikerült szeptember közepén eljutnom arra a pontra, hogy minden dolog, amit még a nyár folyamán rendeltem, megérkezzen, így lássuk is, miket szereztem be :)

Sokan nem tudnak dönteni, ha Wishről van szó. Sokan tartózkodnak tőle, mert számukra nem tűnik túl megbízhatónak, mi azonban ezidáig se Ebayről, se Aliről nem rendeltünk semmit, mert a szüleim féltek a kártyaadataikat megadni. Azonban itt más volt a helyzet. Már nagyon sok terméket rendeltünk innen, igaz, becsapós, érdemes ugyebár megnézni alaposan a képet, plusz az értékelésekben a képeket, mert akkor alkothatunk reálisat egy termékről. Én azonban eddig mindennel elégedett voltam. 

Az első dolog, amiről beszélni szeretnék, az a borvörös bikinim. Már hosszú-hosszú ideje kinéztem ezt a bikinit, de sokáig nem mertem bevállalni, mert tangás az alsója, és nem megköthető hátul, hanem három egyszerű pántja van csak. Azonban új bikinit szerettem volna, így megrendeltük. 2000 Ft volt szállítási költséggel együtt, ami hihetetlenül jó volt. Azonban ajánlom, hogy előtte mérjétek le magatokat, és nézzétek meg a képeknél a méretezést. Nekem a méreteimhez hű volt, lemértem, az M-es kategóriába estem bele, és jó lett rám. Igaz, én egy kicsit bevettem a hátulsó pántokból, mert úgy éreztem, hogy leesnek rólam, de bátran hordom, és nagyon tetszik. Magabiztosabbnak érzem magam benne.
A fürdőruhával együtt megérkezett ez a csomag fülbevaló is, szállítási költséggel volt körülbelül 500 Ft. Nagyon szépek, egy darabja sem hiányzott, nem voltak gagyik, sőt, azt kell mondjam, hogy elég jó minőségűek. Nem lett semmi baja a fülemnek sem, és hamar megérkeztek. A mai napig használom őket, nagyon jól mennek egy hétköznapi, de akár egy kiöltözősebb eseményhez is. 
Erről a nyakláncról én teljesen elfelejtkeztem, megmondom az őszintét. Egyik nap csak behozzák a szobámba a csomagot, hogy ez az enyém. Én persze ez az (Okééé) fejjel néztem meg, hogy mi van benne, aztán leesett, hogy ezt még a fülbevalóval és a bikinivel együtt rendeltem meg. Kicsit hosszabb, mint amire számítottam, de a láncok finoman véknyak, a két medál egy picivel nagyobb, mint, amilyennek a képen tűnt, és a képen lehet látni, hogy egy-két helyen fel van púposodva a festék, de a márvány minta nagyon szép, összességében nagyon tetszik, és ez sem volt 500 Ft-nál több.
Az utolsó terméket valamikor augusztusban rendeltem, ugyanis szükségem volt idén egy új tolltartóra. Mivel a tolltartók a boltokban általában horribilis összegekért találhatóak meg, ezért döntöttem a Wish mellett. Két hetet késett a termék (szeptember elejére volt esedékes, aztán egy hete köbö megérkezett, ezért is nem készült róla fénykép) , sőt, készleten már nem volt a világoskék, ezért sötétkéket rendeltem de megérkezett. Persze nem az a, hű de szuper termék, de az idei évre tökéletesen megfelel. Kicsit ugyan olcsó az anyaga, de ne is várjunk egy 500 Ft-os terméktől csodát ugye? :D

Ti vásároltatok már Wishről?



Share
Tweet
Pin
Share
No megjegyzés
Nem tudom, ki hogy van vele, én azonban imádom rendszerezni a ruháimat, felpróbálgatni őket, szezon szerint kiválogatni, és egy kupacba gyűjteni azokat a darabokat, amik nem jók rám, vagy már nem szeretem őket hordani. A mai bejegyzésben egy hatékony módszert szeretnék nektek bemutatni, hogy a leghatékonyabban le tudjuk redukálni a (talán hatalmas méretű) gardróbunk tartalmát!


1. Gyűjtsd össze a házban lévő ruháidat, cipőidet,kiegészítőidet egy helyre, egy nagy kupacba!

Hogy ez miért hasznos? Nos, a válasz igen egyszerű. Ha pontosan látod, hogy mennyi ruhád van, amit magadra vehetsz, nem fogsz abba a tévhitbe esni, hogy hoppá, nincsen semmid, és te magad is észreveszed, hogy talán túl sok ruhád van. Ezáltal, már csak a gondolat is arra fog ösztönözni, hogy kezdj el szortírozni.

2. Rendezz mindent szét kategóriák szerint!

Pulóverek, kabátok, cipők, felsők, otthoni ruhák, edző ruhák, ünneplők, nadrágok, pizsamák, alkalmi ruhák, sorolnom sem kell szerintem mennyi kategóriára bonthatjuk széjjel a ruhatárunkat. Javaslom, hogy az egy kategóriába tartozó dolgokat rendezd egy-egy kupacba, így jobban átláthatod, hogy mi az, amiből sok van. és mi az, amiből kevés.

3. Próbálj!

Gyakran abba a hibába esünk, hogy visszaakasztjuk a fogasra azt a darabot is próba nélkül, amit esetleg hónapokkal ezelőtt vettünk fel utoljára, abban a hiszemben, hogy akkor még jó volt ránk. Régebben én is elkövettem ezt a hibát, aztán később, mikor felpróbáltam, akkor szembesültem azzal a ténnyel, hogy ami egyszer még nagyon-nagy volt rám, akkor már kicsi volt.

4. Kérdezz magadtól!

Mikor vettem? Hordtam-e az elmúlt egy évben? Szívesen veszem fel vagy csak utolsó lehetőségként? Jól érzem benne magam? Van valami hibája? Meg fogom csinálni az elkövetkezendő egy hónapban? Trendinek tartom még? Tetszik még egyáltalán? Van mihez felvennem?
Ezek azok a kérdések, amik nagyon sokat segíthetnek számunkra, én gyakran járok úgy, hogy van egy felső, amit anno nagyon szerettem, de hirtelen már nem hordtam annyit vagy egyáltalán nem, és csak állt a szekrényben. Sokszor azonban, hiába szerettünk régen valamit, akármennyire is fáj, muszáj elbúcsúznunk azoktól a daraboktól, amik már nem képezik szerves részét a gardróbunknak:')


5. Mit dobjak még ki? 

Ha sikerült kiválogatni azokat a darabokat, amikre te már nem tartasz igényt, nézz körül még egyszer! Lehet, hogy akadnak olyan bolyhos, elnyűtt, elnyúlt, lyukas dolgaid, amiket észre sem vettél. A régi fehérneműid, amik egykor még cukik vagy szexik voltak, de mára már csak akkor veszed fel őket, amikor otthon vagy, kukába! A lyukas, elhasznált, kifakult zokniknak szintén a kukában a helye! A foltos ruháknak van még ugyan esélyük a mosógépben, de ha azután is foltosak maradnak, nem érdemes megtartanod őket (kivéve ha téged otthon nem zavar, hogy foltos ruhában kell járkálnod) A három-négy helyen kiszakadt dolgokat se foltozd tovább, ők is kilehelték már a lelküket, nem érdemes tovább nyúzni őket, míg tropára nem esnek szét (velem már párszor előfordult, nem túl kellemes eset xd)

6. Mit csináljak azokkal a ruhákkal, amik nem kellenek?

Egyszerű erre a válasz. Miután minden olyan dolgot kidobtál, amit már senki más nem tudott volna hordani, azután keresd fel a családtagjaid, hátha őket valami érdekli a szekrényedből (én, a mostohahúgom és a mostohaanyám például nem egyszer cseréltünk már olyan ruhákat, amikre a másiknak már nem volt szüksége ) 
Ha ezzel készen vagy, akár a barátnőiddel is megbeszélhetitek, hogy ők is összeszedik azokat a ruhákat, amiket ők nem hordanak, így ti is cserélgethettek egymás között (az osztályomban ismerek pár lányt, akik rendszeresen cserélnek ruhát, én is csináltam már ezt a legjobb barátnőmmel)
Ha még ezek után is maradnak ruháid, érdemes megpróbálnod eladni őket! Facebookon számtalan ilyen csoport van, de ott a Gardróbcsere is, ahol kizárólag ruhákat, kiegészítőket és sminkeket szoktak árulni. Megpróbálkozhatsz még a Jófogással is (bár ott inkább a csomagba foglalt ruhák kelendőbbek). 


És ha még ezek után is maradna ruhád, akkor jótékonykodj egy kicsit és vidd el valamelyik hozzád közeli alapítványnak, ők mindig örülnek az ilyeneknek :)

Remélem tudtam ezzel a kis bejegyzéssel segíteni nektek:)
Képek forrása: WeHeartIt

Ti hogyan szoktátok kiválogatni a ruháitokat?


Share
Tweet
Pin
Share
1 megjegyzés
Mivel nem vagyok túl jó a havi kihívásokban, és mert szeretnék magamnak egy kis feladatot adni az őszre, hogy ne csak a szobámban üljek a szabadidőmben és Youtube videókat nézzek és mindenféle sorozatot, valamint filmet, ezért úgy gondoltam, adok magamnak néhány feladatot, amit szeretnék november végéig teljesíteni. Szóval itt is az őszi bakancslistám.

1. Átmenni a történelem próbaérettségin


Úgy gondoltam, ha rövid időn belül bekövetkező dolgot, mint célkitűzést nézek, attól talán jobban fogok teljesíteni. Az első dolog pedig egy eléggé basic dolog, de szeretnék átmenni (lehetőleg négyessel vagy ötössel) a történelem próbaérettségin. Nincs bajom a törivel, a tanárom is nagyon jó fej, azonban eléggé megrémiszt a gondolat, hogy az első féléves jegyünket ez fogja meghatározni, és a következő félévben már csak egy jegyet tudok javítani, pedig nagyon nagy szükségem lenne az év végi ötösre. 

2. Lehullott faleveleken sétálni



Elég hülyeségnek hangzik, de nekem nagyon hiányzik az a gyerekkori ősz hangulat, ami az időben is érződött, a levegőnek volt egy tipikus ősz illata, ami már nem igen van. Ha az őszre gondolok, akkor rögtön a barna és sárga levelek jutnak eszemben, ahogy megcsillan rajtuk a nedvesség a maradék napfényben. Szóval próbálom ezt az érzést feléleszteni egy kicsit. Már hiányzik.

3. Rendszerezni mindent, amire ráfér



A házunk és a szobám is mostanában eléggé gyorsan változik, így szeretném a szobámat végre úgy kidekorálni és rendszerezni, hogy minden nagyon rendszerezett legyen és próbálom kiszortírozni a dolgaimat. Eddig már haladok vele, de még mindig nem az igazi, és be kell vallanom, hogy elég nehéz dolog megválni néhány dologtól.

4. Naplót és határidőnaplót vezetni minden nap


A naplót azért gondolom viccesnek, mert évek múltán visszaolvasva biztos nagyot nevetek majd, de visszaolvasni azokat  a napokat, amik nem ezek (ezt jól megmagyaráztam), nosztalgiával és édes, keserű boldogsággal töltenek majd el.

A határidőnapló pedig a blog miatt, a találkozók, dolgozatok és fontos események miatt hasznos, főleg így a végzős évben minden rászakad mindenkire, tudom, hogy én sem leszek kivétel ez alól.

5. Elkezdeni a Bullet Journalt


Ebben az időszakban egy jobban, mindent összegző bullet journalt szeretnék még készíteni. Már az alapok megvannak, már csak el kell kezdeni.

6. Kipróbálni egy őszi kávé ízt.



Még sosem próbáltam semmi mást a cappuccino-n, a sima feketén és a különböző ízesítésű lattékon kívül, viszont már nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit tartogat számomra az ősz, mint speciális kávé íz.

7. Outfit ötleteket keresni az interneten



Mostanában kezdek kifogyni az összeállításokból, így szeretnék egy kevés inspirációt gyűjteni.

8. Kilépni a komfort zónámból.



Sokszor érzem azt, hogy hihetetlen mennyiségű dolgot hagyok ki csak azért, mert félek kilépni a komfortzónámból, és nem akarok számomra ismeretlen helyzetekbe keveredni. De, mivel nemsokára akaratlanul is ki kell lépnem a komfortzónámból az érettségi miatt, így próbálom magam szoktatni a változatosságra.

9. Rendszeresen eljárni kondira


A mozgás az életemben lassan három éve egyre nagyobb szerepet játszik. Mivel idén az iskolában nem fért bele a plusz testnevelés az órarendbe, ezért kötelező valamilyen sport tevékenységre eljárni. Én a kondit választottam ugyanis szeretnék az alakomon alakítani egy kicsit, főleg a hasamon és a combomon, mert azzal nem igazán vagyok megelégedve. 

10. Elolvasni minimum 2 kötelezőt



Nagyon sok plusz olvasmányt kaptam erre az évre az emelt magyar érettségi miatt, de még alig olvastam el belőlük bármit is, így az ősszel szeretném utolérni magamat.

11. Legalább 20 oldalt írni valamelyik könyvemben



A nyáron és eddig ősszel eléggé elhanyagoltam az írást, így szeretném behozni az elmaradásomat a könyvvel.

12. Bowlingozni menni


Már nagyon régen bowlingoztam, és jó lenne egy kicsit szórakozni csak úgy, szóval arra gondoltam, hogy miért ne.

13. Fotósorozat a blogra



Szeretném kicsit felturbózni a blogot jobb minőségű képekkel, így arra gondoltam, hogy néhány barátom segítségével csinálok egy őszi fotósorozatot. Ebből meglátjuk, hogy mi lesz , vagy ez a terv jövőre marad.

14. Rajzolni valamit



Hihetetlen, hogy milyen régen rajzoltam, pedig néha szeretek csak úgy elmerülni alap, a grafitom és egy radír közé, csak úgy alkotni. 

15. Fodrászhoz menni


A hajam kezd lenőni, és kezdem unni a hosszúságát, kicsit rövidebbre, és világosabbra vágyom a hajam terén. Szóval teljesen másra, mint, ami eddig volt.
Nektek van bakancslistátok az őszre?

Share
Tweet
Pin
Share
2 megjegyzés
Legjobb bejegyzéstípusoknak tartom azokat a cikkeket, amik valós történetek, események alapján készülnek vagy íródnak, éppen aktuálisak vagy aktuálisak voltak, és nem csak szimplán be vannak állítva, hogy jó, leülök és csinálok egy sminket a blogra, miért ne alapon, hanem története is van.
A mai bejegyzésemben egy kicsit a mai nap tinidiszkóiról beszélnék, csak úgy, bármiről, amit el tudsz képzelni. Tapasztalatok, előnyök, hátrányok, stb...

Miről is beszélünk?


Éjszakai szórakozóhely, night club, diszkó, klub. Így szoktuk hívni a helyet, ahol fiatalok tömkelege egymásnak nyomódva dülöngél ide-oda a zene ritmusára. De mi is ez hivatalosan? Ki mennyit tud róla? Ezek a helyek a vendéglátás egyik egységébe tartoznak, név szerint a zenés szórakozóhelyek kategóriájába. Ezeknek két fajtáját különböztetjük meg. Beszélhetünk varietéről és diszkóról. A varieté, jóval inkább felnőtt korosztály számára kitalált színház, ahol szórakoztató ének, tánc és artistaszámok várják a betévedőket. Itt általában kötelező a fogyasztás, az árak jóval magasabbak, különleges italok és ételek találhatók a menüben. 
A bejegyzésünk számára azonban nekünk nem ez, hanem a diszkó a fontos. A diszkó általában fiatalok számára rendezett, táncos és zenés szórakozóhely. Itt a lényeg, hogy mindenki jó érezze magát, a tánc és a zene élveznek előnyt. Nem rendelkeznek kötelező fogyasztással, ám az árak jóval alacsonyabbak, mint egy varietén. Éjszakába, jobban mondva hajnalokba nyúlik a nyitva tartás, és a fő hangsúly az italokon van a bárban, étellel ritkán találkozunk. 

Néhány tanács


  • Egy jobb klubba 16 éves kortól bemehetsz, ám vannak olyan helyek, ahol nem törődnek azzal, hogy az illető 12-13 vagy 45 éves, szíve szerint bárki mehet. Nos, én ettől egyáltalán nem vagyok elragadtatva, szerintem se kisgyerekeknek, se olyan embereknek nincs helye egy olyan szórakozóhelyen, ahol a célközönség 16-28 év között van. Persze mindenkinek meg van a saját véleménye, én ezt gondolom. 
  • A "profi" klubbozók, már tudják a járást, hogy ott a diszkóban minimálisat vagy semmit nem fogyaszt az ember, előtte a városban, vagy házibuliban, a társaság együtt iszik - már, ha iszik -, hogy megalapozzák jókedvüket.
  • Egy jobb klubról tudni kell, hogy a biztonsági őrök mindenhol, észrevétlenül ott lesznek, a bejáratnál pedig szanálni fognak. Senkit nem fognak beengedni, aki túl illuminált állapotban van, vagy látszik rajta, hogy szívott valamit, esetleg ez már kicsit kellemetlenebb eset, amikor nem tetszik a kidobónak az arckifejezésed, így nem enged be. De ez általában csak férfiakra és fiúkra vonatkozik, a lányokat szinte kivétel nélkül beengedik.
  • A bulik általában kilenc körül kezdődnek, de nyugodjatok meg, ha még nem voltatok, ne is menjetek kilencre, ugyanis nem lesz ott még semmi. A bulik 11 és éjfél között kezdenek először tényleges életjelet mutatni magukból, azelőtt csak pangás van. Természetes hát, hogy ezért egy buli akár reggel 5-ig vagy 6-ig is eltarthat.
  • Nagyon kevés szórakozóhely létezik, ahol nincsen jegyár. A beugró általában ezer forintnál kezdődik, de a határ a csillagos ég. 
  • Ha szeretnél biztonságosan bulizni, redukáld le a dolgaid számát. Általában elég egy telefontartó, ahová el tudod tenni a pénzedet és az igazolványodat, amit magadnál tudsz tartani, a kabátodat és a táskádat jobb leadni a ruhatárba. 
  • Mindig legyen nálad egy pulóver és kerüld a vékony talpú cipőket! Még a legnagyobb nyári melegben is lehet hűvös hajnalban, a többi évszakban meg úgy is jól jön. Egyébként érdemes vastag talpú cipőt felvenni, mert vannak olyan emberek, akik nem bírnak magukkal, üvegek törnek, amik a földön landolnak. 


Előnyök


Szocializálódás. Mostanában nagyon fontos az emberek, főleg a fiatalok számára, hogy beilleszkedjenek a társadalomba, hogy mindenki kedvelje őket. Egy klubban nagyon sok új ismerősre tehetsz szert, mert ilyenkor általában mindenki nyitottabb a másik felé, legtöbbször az alkohol miatt. 
Szórakozás. Ha megfelelő társasággal mész, akkor egy nagyon jó estét tudtok eltölteni egymással, táncoltok, beszélgettek, meg egyebek. 
Szingli mód. Sok lány és srác azért megy ilyen helyekre, hogy találjon magának valakit. Nos, ez legtöbbször hatalmas nagy baki, de vannak olyan pillanatok, amikor valakire tényleg rátalál a következő párja. 
Randi. Ha valaki már régóta van együtt a párjával, akkor egyszeri randinak sem rossz egy ilyen hely.


Hátrányok

A hangos zene. Persze, a zene az egy nagyon jó dolog, én is imádom, azonban a hangerő. Nos, eléggé rossz dolog úgy kimenni a friss levegőre, hogy alig hallasz valamit. Ez az ilyen helyek velejárója. Ideiglenes halláskárosodás. Jobb eseteben. 

A tömeg. Szerintem senkinek nincsen kedve hering partit játszania, és azt érezni, hogy valaki lépten-nyomon neked megy hátulról, vagy valaki végigtapos a lábadon a magassarkújával. Arról ne is beszéljünk, hogy a nagy tömeg fülledt levegőhöz vezethet, sőt, a menekülési útvonal, hogy szívj egy kis friss levegőt igen csekély ilyenkor.

Rablás. A szórakozóhelyek a zsebtolvajok melegágya. Pár száz forint apró jobb esetben, rosszabban már telefon, pénztárca, lakáskulcs vagy irat tok is a mi zsebünkből, az övékbe kerül. Ezért érdemes vigyázni, ahogy azt a tanácsokban említem, hogy mit is lehet ezek ellen tenni.
Erőszak. Amikor valaki akkor is rángatni kezd magával, amikor te nem akarsz az illetővel táncolni, vagy még rosszabb esetben, ő arra ösztönöz, hogy lépjetek le, te pedig egyáltalán nem vágysz erre. Nos, akkor következhet be az, hogy éget ráncigálni akar, vagy valami, jó, ha van ilyenkor a tarsolyunkban egy-két önvédelmi fogás, vagy a zsebünkben egy géz-spray, mert ha nincs kidobó vagy pultos a közelben, előfordulhat, hogy senki nem fog a segítségedre sietni, mert mindenki ittas állapotban lesz, és nem lesz számukra furcsa a dolog.

Saját tapasztalatok


Megmondom az őszintét, sosem tartottam magam egy nagy táncosnak, meg egy olyan embernek, aki minden péntek meg szombat este valamelyik diszkóban ropja valami DJ-re, akit még soha nem hallott, de azért élvezi, mert kellően részeg ahhoz, hogy ne zavarja, hogy mások mit gondolnak az öltözködéséről, a mozgásáról stb. Azonban így tizennyolc évesen én is végre eljutottam egy éjszakai szórakozóhelyre a hétvégén. Alapjában véve nem volt rossz, én egy Lights Off eseményen vettem részt, amit bárkinek ajánlani tudok, ugyanis nagyon kulturált volt maga az alap, és szerintem egy ilyen eseményen azért nagyobb a "biztonság". Nagyon jó remixeket hallhattunk, mai zenék voltak, slágerek, szinte mindenki ismerhette egytől egyig. Az embertömeg az elviselhető volt, egyszer többen másszor kevesebben voltak a teremben. Negatívum nálam az, hogy az este folyamán eltűnt kettő darab vonaljegyem, amire szükségem lett volna még az este. Mivel nem városi vagyok, a jegy meg azért nem egy olcsó mulatság mostanában, így elég rosszul érintett. Ugyan nem kellett aggódnom, mert végül az egész csapat amellett döntött, hogy inkább gyalogol, mint buszozik, csak kellemetlen szituáció volt, mikor már harmadszorra pakoltam ki a táskám tartalmát, és még mindig nem találtam meg a jegyeket. Ugyancsak, hívjatok nyugodtan zsugorinak, de 50 Ft-tal is megrövidített valaki, jó, nem igazán fáj az az 50 Ft, de mégis. A lopás, azért lopás, nem túl jó, amikor az ember rájön, hogy nem annyi van, mint amennyinek kellene lennie. De ezen kívül semmi baj nem volt. A pultosok jó fejek voltak, a hangulat ütős volt, nagyon jól éreztem magam, habár a feloldódás sem sikerült még annyira a legelején, végül egész jól elengedtem magam. Boldog vagyok, mert szereztem egy új barátot is, aki nagyon jó fej, és ehhez kis mértékben az is hozzájárult, hogy mindketten közvetlenebbül viselkedtünk egymással mint egyébkét szoktunk. Persze egyébként vicces volt nézni, ahogy néhány ember vonaglott a parketten, vagy néhány pár hogyan torzította el a tánc fogalmát, azonban azon egyik sem változtat, hogy jól éreztem magam. Azt, hogy fogok-e még ilyen helyekre menni, azt nem tudom, de első tapasztalatnak nem volt rossz.

Ti mennyire vagytok képben az ilyen helyekkel?
Gyakran jártok night klubokba?

Share
Tweet
Pin
Share
2 megjegyzés
Kedves Én!
Nyilván nem most először vagy elveszett. Nyilván nem először ülsz a géped előtt, és azon gondolkozol, hogy mit kellene írnod. Nyilván nem először ülsz úgy a székben, és bámulod a bejegyzés helyét, hogy egyetlen ötlet sem ugrik be, nem jön az ihlet, a fejedben pedig ördögszekerek futkosnak. Tudom, elég pocsék érzés, hidd el átérzem. Jelenleg én is ezzel küszködök. Nincs egyetlen egy ötletem sem, sőt, még a kedvem sincs meg hozzá. Fáradt vagyok. Te is voltál már fáradt? Persze, hogy voltál, hiszen te én vagyok, és nem létezik olyan ember, aki ne lenne fáradt. Nos, most azért írok neked, mert küszködök. Legalább negyven piszkozat várakozik rám, de egyikhez sincs kedvem. Nem akarom most egyiket sem megírnom. Mond, te mit teszel ebben a helyzetben? Mit csinálsz, hogy inspirálódj? Hol találsz inspirációt? Ha van valami klassz kis titkos hely a neten, ahonnan a megfelelő motivációt gyűjtöd, akkor megsúghatnád nekem, hogy hol is van. Most hatalmas szükségem lenne rá. Azon kívül, jó neked írni. Rég beszéltünk, így, tudod, rendes leírt szavakkal. Kicsit fura, nem? Én így gondolom. Te is? Ma olyan semmilyen kedvem volt. Siettem, szenvedtem, nevettem, idegeskedtem. Pont azokat a dolgokat csináltam, amiket te. És persze azon agyalok, hogy milyen bejegyzéseket írhatnék. Hiszen máskor annyi ötletem van! Most meg mondom. Itt ülök, és semmi. Rien, ahogy franciául mondják. Igen, kicsit kérkedek neked a francia tudásommal. Tudod, hogy rajtad kívül senki mással nem oszthatom meg ezt a tudásom. Senkit nem érdekel szerintem. Vagy igen? Érdemes lenne ilyen francia dolgokkal is foglalkozni a blogon? Vagy ez tényleg egy érdektelen téma, és csak én vagyok ilyen stréber, hogy ez engem érdekel? Mert te is tudod, egy időben rajongtam a francia kultúráért :) Most meg :'D Már azt sem tudom, hogy az egyik vagy  a másik fekete felsőmet jobban kedvelem-e. Hmm. Nehéz is a választás. Talán értékelnem kellene pár dolgot. Vagy kontra posztokat csinálni. Esetleg videókat is csinálhatnék, nem? Áh, de a blogot alig látogatják, nem lenne rá nézőközönség. Szomorú dolog. Neked sem akarom beismerni, de néha kicsit fáj a dolog. Pedig annyit dolgozok vele. Mindig próbálom javítgatni. De mintha csak egyre rosszabb lennék. Hiszen még ötleteim sincsenek! Vagy most mi van? Szünet kéne, vagy végleges törlés? Vagy csak egy olyan nap, amikor nem vagyok hullafáradt, megnéztem a kedvenc sorozatom ittam egy forró teát, a világ pedig tiszta chill? Tudom, hogy te is szereted az ilyen napokat. Főleg ha esik az eső, és plédbe takarózhatsz a kedvenc könyveddel. Hmm. Könyvajánlók. Sorozat kritikák. Ezeket szerettem írni. Folytatnom kellene őket? 
Remélem nem idegesített vagy untatott halálra a levelem kedves Én! Válaszodat remélem mihamarabb megkapom :)
Ölel :

Share
Tweet
Pin
Share
No megjegyzés
Habár már beleszaladtunk eléggé a szeptemberbe, azért nem hagynám ki a visszatérésem utáni első alkalmat arra, hogy megírhassam a havi Művelődőt :)
Igazán restellem, hogy augusztusban így kimaradt az olvasás, egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy mi történhetett velem. Az az egyszerű kifogásom, hogy sajnos nagyon sok tennivalóm és elfoglaltságom volt, így egyszerűen már nem jutott arra időm, hogy egy történet olvasását élvezhessem.

Bree Despain könyvsorozatába kezdtem bele, és el is olvastam az első két részét. Őszintén, a fülszöveg alapján eléggé érdekesnek találtam, de a történet még csak részleteiben sem hasonlított arra, mint amit én elképzeltem. Az elején még túl furcsának tűnt az egész megfogalmazás, valahogy az írásmód nem volt számomra az igazi, végül aztán elég pofás könyv kerekedett belőle, a tökéletes pedig hirtelen nagyon is mocskosnak látszott, több szempontból is. Ahogy pedig később visszatértem a borítókra, és a címekre, azok nagyon is értelmet nyertek számomra. A háttértörténet elképesztően részletes lett, a farkasok misztériuma bámulatos, azt kívánom bár jobban ki lenne dolgozva maga a történet is.
Jennifer E. Smith Ilyen a Boldogság című könyve már régóta tervben van, ez ugyanis egy kiegészítő kötet a Milyen Is a Boldogsághoz?, amit egyszerűen imádtam. Ez a történet is nagyon aranyos volt, bár ez sem pont az volt, amit elképzeltem, kicsit szomorkás is, de engem ez is lenyűgözött. Mondjuk, engem nem túl nehéz lenyűgözni, de azért mégis. 
Filmekből bőven jutott augusztus hónapra is, így több kategóriára bontottam őket.
Újranéztem az egész Beavatott sorozatot egy kihívás kedvéért. Így sokadik nézésre, már feltűnnek a hibák nekem is, a rózsaszín lepel, ami néhány filmnél ködként ereszkedik a szememre, már lassacskán lehull, így már a negatívat is észreveszem. Bár azt kell mondjam, hogy a harmadik rész, az egy hatalmas nagy katasztrófa lett, azért mégis csak sajnálom, hogy a könyv végét nem láthatjuk filmben. Persze az első filmet nem űbereli egyik másik rész sem, olyan világba, és hangulatba vezet be minket, amit eléggé megváltoztatnak a továbbiakban.

A Demóna a TV-ben ment, én alapból nem szoktam televíziót nézni, de emiatt leültem elé, jó volt újra látni, elsőre is nagyon tetszett, másodjára már több részletre is oda tudtam figyelni.
A Bájos törtető az egyik kedvenc Disney, élőszereplős filmem, nem tudom, mi ragadott meg benne, de úgy bírom az egészet, szívesen néztem meg újra egy kihívás kedvéért.
A Fák Jú Tanár Úr egy újabb olyan film, ami kedvéért bármikor leülök a TV elé, a humora, az egyedisége, a szabályokat nem követő életmód teljesen oda tud láncolni a képernyő elé.
A Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei a mozi vásznon kívül is jól nézett ki a TV-ben, ami furcsa, hiszen említettem, hogy nem szoktam nézni, mégis, ebben az augusztusban többet volt bekapcsolva a készülékem, mint fél éven keresztül. Szóval a film, a kigondolás, a megvalósítás bámulatos, bár még nem olvastam a könyvet, de ha további véleményre vagytok kíváncsiak egy egész bejegyzést szenteltem korábban ennek a filmnek.
Két filmet sikerült megnéznem a moziban, az augusztus valahogy mindig ilyen mozis hónappá kerekedik. Az Anyák elszabadulva egy butácska vígjáték, különösebb mondanivalója nincs, számomra egyszer nézhető film volt, egy családi mozizásnak megfelelt.
Na, de a Pappa Pia. Te jó ég! Egész nap áradozhatnék a filmről, hogy mennyire magába szippantott a mozivászon, hogy a lábam minden szám alatt táncra akart perdülni, hogy úgy éreztem magam, mintha egy mesébe csöppentem volna. Egy limonádés hangulatú film, természetes happy enddel, de olyan jól megoldották. Ez pedig tényleg az első olyan magyar film, aminek a megnézésére önként vállalkoztam. Már az előzetese is úgy felcsigázott, és a filmben sem kellett csalódnom. Sokszor ugyanis, egy-egy előzetest annyira jól megcsinálnak, hogy az embernek csalódást okoz maga a film. Na, itt nem. Szuper volt.
Persze nem csak szuper jó filmek kerültek megnézésre, sajnos voltak olyan darabok is, amik nem érték el nálam a "hű" kategóriát. A láthatatlan tesót, egy kihívás miatt néztem meg, de nem nyerte el a tetszésem, csak végigszenvedtem. A Mélytengeri pokol kissé Titanic szagú volt, ha így jobban belegondolok, megint csak, hiába Dylan O'Brien játszik benne, rajta kívül annyira nem kötött le a történet. A Minden, minden megnézésére a nagy hype miatt vettem rá magam, sokan áradoznak, hogy milyen jó film, szerintem nem lett olyan szuper, mint, amilyennek állítják. A francia, Egy őrült pillanat című film, egészen lesokkolt, aminek talán ez is volt a célja, de maga az egész történet nem tetszett, kesze-kusza volt, ráadásul feleslegesen.Az Ilyen a formám és a Most jó még ahhoz képest nem voltak rosszak, de csak háttérfilmként tudtam őket nézni, mert nem kötöttek le igazából.
A Szépség és a Szörnyeteg filmes változata is belopta magát a szívembe,sőt, talán még azt is mondhatom, hogy ez jobban tetszett, mint az eredeti mese. Annyira magába szippantott, hogy úgy éreztem, én is a film részese vagyok. Emma Wattson pedig kivételesen jól játszik ebben is. A Két bébszitter kalandjai szintén kihívás része volt, de nekem nagyon elnyerte a tetszésemet. A sztori jó volt, a csavarok, ez az egész üldözés, az ilyen típusú filmek mindig is bejöttek. Az Utódokkal sincs másképp a helyzet. Régen nagyon sok reklámot láttam róluk az interneten, de Disney filmként nem mozgatott az, hogy én meg is nézzem, de kár, hogy nem láttam előbb, mert egy nagyon jó háttér történettel rendelkező filmet csináltak. Itt, ami a legjobban a kakukktojás, az a Snowpiercer - A túlélők viadala. Bámulatosan volt ez is összerakva, egyedül csak a végét sajnálom, hogy ilyen lett, de a film, na az nagyon lekötött.

Ahogy kikerült a Teen Wolf folytatása, egyértelmű volt, hogy nekem látnom kell. Imádom ezt a sorozatot már az első rész óta, igaz, az utolsó évad már most fájdalommal tölt el, már csak egyáltalán azért, mert utolsó.
Egy másik természetfeletti sorozatot is végignéztem, A kiválasztottakat, igaz, csak egy évados volt, mert kaszát kapott, amit én egyáltalán nem értek, hogy miért, hiszen igazán jó volt, az évadzáró pedig nagyon sok izgalmat kecsegtetett számunkra. Igaz, néhány szereplőt már párszor fejbe lőttem volna, de egyszerűen képtelen vagyok elhinni, hogy így ért véget egy sorozat.


Ha már sorozatok, a nagy felhajtás miatt, én is megnéztem az újonnan debütált Riverdalet, igaz, nálam nem okozott olyan hatalmas fangörcsöt, mint az emberek 80%-nál, de nem rossz kis bűnügyi sorozat, már várom, hogy mit hoznak ki a második évadból.
Az Egynyári kalandra még júliusban találtam rá. Magyar sorozat, így elég sok aggályom volt, amikor elkezdtem nézni, de nagyon meglepődtem azon, hogy mennyire jól bemutatják a fiatalok világát, milyen jól átköszön a Balatoni életérzés, és, hogy nem a tökéletes álomvilágot kapjuk. Sőt, még a sztori is jó, és élvezhető is. Augusztusban a második évadot néztem végig, várom, hogy végre a harmadiknak is nekikezdhessek.
A híres film, 10 dolog, amit utálok benned sorozat változata. Átalakítva, kicsit hétköznapibbá téve a történetet. A filmért annyira nem rajongtam, de a sorozatra kíváncsi voltam a szereplőgárda miatt. És amit mondanom kell az az, hogy te jó ég, el sem hiszem, hogy ez a sorozat is kaszát kapott, mi az, hogy csak egy évadot kaptunk belőle, főleg a vége, az valami rettenetesen izgalmas, nem is bírom felfogni, kik voltak azok a hülyék, akik kaszát adtak ennek a csodálatos sorozatnak!

Az éneklés augusztusban nagyon háttérbe szorult, egyszerűen nem találtam olyan számokat, amik tetszettek volna, amit meg akartam volna tanulni. Azért három számot mégis sikerült, az egyik a Margaret Island - Nem voltál jó című száma. Azóta vagyok Margaret Island fanatikus, amióta Csillagponton hallhattam őket élőben. Jó, azelőtt is szerettem őket, de az a hangulat, ami a koncerten uralkodott, hát az egyszerűen csodálatos volt. Harry Styles - Sign of the Times című számában van valami, ami egyszerűen csak megkedvelteti veled a számot, pár nap múlva meg már kívülről fújod az egészet. Bruno Mars, viszonylag régebb számát is megkedveltem, a When I Was Your Men ritmusa és lüktetése olyan drámai szintre emelkedik néha, amit öröm énekelni.
Az írás is megint csak hanyagolódik, csupán az új könyvem második fejezetéig jutottam, és egy még újabba kezdtem bele, aminek az első fejezetét írom, de mostanában valahogy nem érzek motivációt arra, hogy folytassam a történeteket. Vagyis, egyszerűen csak lusta vagyok írni.

Share
Tweet
Pin
Share
1 megjegyzés
A szatyor, amiben gyűjtöttem a lejárt, és elhasznált termékeket, megtelt. A fotók elkészültek. És most a véleményemet is láthatjátok róluk.

Smink


A legnépesebb csoport az a smink lett. 
Miss Sporty So Perfect Stay és Miss Sporty So Clear korrektor:
Most voltam úgy vele, hogy hiába tartogatom, már évek óta meg van, legalább egy éve nem is használtam őket, nem is fogom, betettem őket a kidobásra való szatyorba. Ezek a darabok voltak életem első korrektorai. A legvilágosabb színben. Az elején nagyon tetszett, kísérletezgettem velük, a fedése nem volt rossz, viszont szükségem volt rájuk, mert a pattanásaim őrültek voltak abban az időben. Azonban, mivel nekem kombinált bőrtípusom van, és a pattanásaim az arcom száraz területein jelennek meg, a korrektor gyakran csúnyán rászáradt az arcomra, és nagyon látható volt, le is hámlott onnan napközben, így délutánra szinte semmi nem fedte a pattanásokat. Az áruk nem húzós, körülbelül 900 Ft körül mozognak, viszont nekem a kemény állaguk és szárító hatásuk miatt nem vált be, egyértelmű, hogy nem fogok többet Miss Sporty stiftes korrektort venni.
Rózsaszín rúzs: 
Egy túlságosan barbie rózsaszín rúzs, amit körülbelül 11 évesen vettem a helyi kisboltban. Gyerekként szerettem vele játszani, néha rákenni itthon a számra, most viszont beláttam, hogy csak a helyet foglalja, a színe olyan, mint a rosszul sminkelt nagyikon a rúzs, nincs rá szükségem.
Púderecset:
Egy rózsaszín, kompakt, púderecsetem volt, amit össze tudtam picire nyomni, hordozhatónak volt megcsinálva. Azonban tavaly széjjel esett, és már maga a szálak sem voltak túl használhatóak. 
Bourjois szempillaspirál:
Már használtan kaptam, de én is kiszáradásig használtam. A nevét nem tudom, mert az már réges-rég lekopott róla, de ha találok hozzá hasonlót, lehet, hogy veszek egyet, mert nagyon szép pillákat varázsolt. 
Sárga szemhéjpúder: 
Gyerekkori Bravo Girl újság imádatom egyik szerzeménye, amit soha nem használtam, mégis meg volt, aztán egyszer leejtettem pakolás közben, kiesett belőle egy darab és nem volt kérdés, hogy kukába kerül.
Astor és Avon körömágy ápoló krémek:
Kaptam őket és egyiket sem használtam.Azóta le is jártak. Kuka.


Essence The Satin körömlakk, engaged árnyalat:
Essence körömlakkból sok van a gyűjteményemben. Ezt a darabot pedig kifejezetten szerettem, szolid színe volt, így iskolában is viselhettem, de sajnos beszáradt. Újravenném, ha nem lenne már kivonva a forgalomból.
Boulevard körömlakk:
A lakk, a nyári kadásból származik, élénk sárga színe tökéletes nyári viselet volt, amikor használtam, azonban már beszáradt. A tartóssága viszont nem volt olyan szuper, így nem hiszem, hogy bármikor is vásárolnék belőle egy újabb darabot.
Essence Liquid Eyeliner black árnyalat:
A második Essence folyékony szemhéjtusom, amelyet elhasználtam. Nagyon sokáig elegendő volt számomra, napi szinten használtam, és nem száradt be. A színe szép, könnyű vele dolgozni, igaz, szeret a nap végére kicsit elkenődni vagy eltűnni, de volt már olyan, hogy nem mostam le a sminkemet éjszaka, olyan fáradt voltam, és másnap reggel még mindig a helyén volt ( ha meg nem, akkor nyomtalanul lepergett). Már újra is vettem.
Lovely Nude Makeup Kit:
Imádtam a palettát, de tényleg. Minden színét használtam, de történt egy szörnyű baleset. Kiesett a kezemből és szinte az összes szín összetört benne. Azt a néhányat megpróbálom megmenteni hajvasalóval, de a paletta maga, az kuka. Szerencsére még karácsonyra kaptam egy ugyanilyen palettát, így meg is volt az utánpótlásom.

Arc és haj


Balea szárazsampon barna hajra:
Aha, hét ezzel igen befürödtem. Behind My Makeup oldalán olvastam, hogy a barna hajra való darab rossz, de én úgy voltam vele, hogy adok neki egy próbát. Az első két-három alkalommal nem is volt vele semmi gond, de utána már csak büdös volt, csúnyán színezte a hajat, és csak még zsírosabbnak tűnt vele a frizurám. Nem sokat használtam ezután, csak állt egy darabig a polcomon. Soha nem fogok ilyet venni, maximum a szőkék számára készített verziót.
Avon Naturals olívabogyós arctisztító:
Nagyon sokáig használtam, nagyon üde érzést hagyott az arcomon, azonban kicsi nehéz volt lemosni. Lejárt, így muszáj volt kidobnom, de nem valószínű, hogy újraveszem.
Avon Clear skin blackhead clearing arctisztító:
Ez a mitesszer eltávolító sem volt rossz, azonban vigyázni kell vele, mert ha valahol nem mossuk le jól, és rajta marad a krém, akkor másnapra hajlamosak vagyunk új pattikat kapni. A szemcsék számomra egy kicsit durvák voltak, az elején még segített, de utána már csak rontott a helyzeten. Nem venném újra, inkább másokkal kísérleteznék.
Rossmann Passionfruit arcmaszk:
Egy hidratáló maszk volt, aminek az állaga inkább emlékeztetett testápolóra, mint bármi másra, de csak pozitív véleményem van róla. Nekem nagyon jól működött, a száraz arcbőrömet nagyon jól táplálta, és egy ilyen kis adag nekem három alkalommal elég volt. Az illata kellemes, nem hagy ragacsos érzést maga után. Ha találok még belőle, biztos, hogy veszek párat.

Test

Nivea Happy Time narancsos tusfürdő
Huh, nem is tudom hol kezdjem. Krémes állaga van, és nagyon "meleg" narancs illata, tipikus olyan illatról beszélünk, ami kellemes melengeti az embert télen, a nagy fagyokban. Jó volt használni, finom illatot hagyott maga után, és szuperül ápolt és hidratált. Viszont, mivel annyira szeretek új tusfürdőket kipróbálni nem vagyok benne biztos, hogy fogok-e még venni.
Star Nature epres parfüm
Olcsó kis parfüm, remek minőségben. Sok hihetetlenül fura illatban kapni, az ára 1000 Ft körül mozog mindenhol, és akár százforintos boltokban is találhattok belőle egy rakatot. Az illata nagyon kellemes volt, sokáig megőrizte magát a bőrömön, és nagyon sokáig tartott. Újraveszem? Talán.
Marie Colette dezodor: 
Egy nagyon édes, cukorkás illatú dezodorról beszélünk, amit még anno a Müllerben vettem. Akkor még tetszett az illata, mára már egy kicsit túl sokká vált. A feje is valahogyan lejött, és képtelen voltam megcsinálni, ráadásul nem is volt rendes dezodor, ugyanis semmit nem segített az izzadságon. Nem is gátolta, és még át is ütött az illaton az izzadságszag. Abszolúte nem venném újra.

Ti próbáltátok már valamelyiket?


Share
Tweet
Pin
Share
No megjegyzés
Azt hiszem itt az ideje egy kis beszélgetős posztnak. Ma azonban kicsit mesélősebbre venném a figurát. Eredetileg egy újabb Back To School bejegyzéssel készültem nektek a mai napra, ám közbeszóltak az emberek, pontosabban néhány ember viselkedése.


Ahogy a bevezetőben már említettem, a mai napon egy újabb Back To School bejegyzéssel készültem nektek - amik valószínűleg a héten és a jövőhéten végre felkerülnek -, azonban a mai reggel folyamán történt egy olyan dolog, ami mellett nem tudok szó nélkül elmenni.
Aki követ instagrammon, vagy bármelyik más közösségi platformon, a bloggeren kívül, annak lehet halvány sejtése arról, hogy sok bloggertársammal ellentétben én nem Pesti vagyok, nem szép és közismert városokban élek, hanem egy kis városban 17 km-re Miskolctól. 
Persze Miskolcnak is megvannak a maga bájai, azonban nem szabad elmennünk amellett a tény mellett, hogy a turisták miatt felújított és modernizált épületek, látnivalók és érdekességek mellett, Miskolc közbiztonsága évről-évre egyre jobban romlik. Mostanában sok támadás történik nappal, akár forgalmas helyeken úgy, hogy senki nem siet az áldozatok védelmére, valószínűleg több száz tanú nézi végig féloldalasan, hogy valakit megkéselnek tíz forintért, bandák mennek rá emberekre, egyetlen szál cigarettáért, vagy éppen ártatlan lányokat molesztálnak, vagy bántalmaznak bármilyen más módon.
Nekem a védelemmel soha nem volt problémám, a telefonomat, mindig olyan helyen tartom, hogy ha kell könnyen elrejthessem vagy elszaladhassak vele, a táskámat pedig mindig körültekintően szorosan magam mellett tartom, a cipzárját pedig mindig a felém forduló oldalára helyezem. Nekem alapból gyorsabb a tempóm, ha nagyvárosban vagyok, beszippant az élet, a sok járókelő, a vágy, hogy nekem is fontos dolgom legyen és határozottan lépkedjek előre, minél gyorsabban. 
A mai nap viszont kevésen múlott, hogy a telefonomról ne múlt időben beszéljek.


Tegnap a szülinapomat ünnepeltem meg, és bent aludtam Miskolcon. A környék, ahol az éjszakát töltöttem, eléggé vegyes vágott vélemények terén, ugyanis sokan járnak arrafelé, a belvárostól gyalog is 15-20 perc, aránylag jó környék, de meg vannak vele a bajok. Szeretném leszögezni, hogy egyáltalán nem vagyok rasszista, nem vagyok fajgyűlölő és ítélkező, csupán ezt a rossz tapasztalatomat szeretném megosztani veletek. Úgy érzem, hogy néhányan az idekattintók közül talán nem is gondolják másnak a blogomat, mint egy újabb beauty blognak csak, holott az én személyiségem sem csak a vásárlásból, vagy az outfit posztokból áll, szeretném, ha mindenki tudná, hogy ez a komolyabb hangvételű bejegyzés is én vagyok. Sőt, szeretek Let's Talk posztokat írni, legalább három ehhez hasonló poszt csücsül a piszkozatokban, persze mind más témában. 


Visszakanyarodva a történetre, reggel háromnegyed kilenckor elindultam az alig hét nyolc percre lévő buszmegállóhoz, hogy hazamehessek a 9.04-es busszal. 
Bizonytalanul, lépteimet megszaporázva siettem a buszmegállóba, így talán a kelleténél hamarabb is érkeztem meg, körülbelül még tíz, ha nem tizenöt percem volt a busz megérkezéséig. Hideg, nyirkos napra köszöntöttünk ugyebár, a környék így vasárnap reggel teljesen ki volt ürülve, talán egy-kettő idősebb ember állt a villamosmegállóban. 
Nem finnyáskodásból, de egyszerűen bennem félelmet keltenek az olyan hajléktalanok, akik az én megítélésem szerint gyanúsak. Ugyan nem tudom megmondani hogy mit tekintek gyanúsnak, ez csak úgy menet közben jön, amolyan hatodik vagy hetedik érzékként. A mai nap kis csoportba gyűltek a járda másik oldalán, már ez arra sarkallt, hogy gyorsabban lépkedjek a biztonságot nyújtó megálló felé. Azonban ott sem az volt, amire én számítottam.
A megállóban egy cigány lány állt, rózsaszín puffos kabátban, szűkszárú nadrágban, fehér zokniban, és lila-rózsaszín magassarkúban. Haját lófarokba kötötte, arcán nem volt smink, kezében egy női cigaretta füstölgött. A menetrendet böngészte, mellette a barátja várt rá. 
Még oda sem értem rendesen a megállóba, mikor leszólított.
- Szia, nem tudod, hogy mennyi az idő?
Lesokkolva álltam meg, a szívem rögtön őrült módjára kezdett el dobogni, a pánik lassan szökött végig a testemen, éreztem, hogy a szemem enyhén kikerekedik. 
A fejemben millió gondolat játszódott le egyetlen másodperc alatt. 
Úristen, most mi lesz? Mi van, ha a csaj ki akar rabolni a pasijával? Ez is egy olyan eset, amikor elveszik a buta ember telefonját, mert segíteni akart az emberen? El akarják venni a mobilomat? Le akarnak ütni? 
A fő utca rendkívül üres volt újfent, egyedül az autósok száguldoztak fel s alá, de esélyem sem lett volna bárminemű segítségre, ha bármi tettlegességig fajult volna. Aki felénk is pillantott az autóból, az nem tett mást, mint futólag megnézte a rövidnadrágba bújtatott lábaimat, ahogy elhajtott.
Gyorsan kellett döntenem, ezért rögtön rávágtam.
- Bocs, de már rég lemerült a telefonom.
A lány annyiban hagyta, visszavonultak a fedett helyre, mert az eső halványan szitált.
A veszély talán elhárult, a szívem mégis hangosan dobogott, és úgy, akár egy kolibri.



Mit szeretnék ezzel üzenni?

  1. Hogy sosem árt az óvatosság. 
  2. Persze nem azt mondom, hogy rettegésben járjunk az utcán, csupán figyeljünk oda a részletekre, legyünk körültekintőek a környezetünkre. 
  3. Ha lehet, ne mászkáljunk egyedül olyan helyen, még napközben sem, aminek csak egy picit is rossz a híre van, próbáljunk társaságot találni! 
  4. Valamint szeretném kihangsúlyozni, hogy figyeljünk az értékeinkre! 


Nagyon sok ember esik áldozatául a tipikus, "Bocsi, meg tudnád mondani/mutatni, hogy mennyi az idő?' 
Rettenetesen sok fiatalt és felnőttet zsebelnek ki, lopnak meg, vagy támadnak rá, csak azért, mert nekik van valamijük, ami a másiknak nincs. Véleményem szerint ez egy undorító dolog. Nem értem azokat az embereket, akik ilyenekre vetemednek. Teljesen értelmetlen, ráadásul illegális. Egyszer úgyis meg fogják szívni. Egyébként sem értem,hogy miért kell egy másik embertársunknak kárt okozni szándékosan. Szerintem sokkal jobban járna mindenki, ha megpróbálna segíteni a másikon


Ti mit gondoltok erről?
Estetek már áldozatául valamilyen bűncselekmények?
Kerültetek már hasonló helyzetbe?



Share
Tweet
Pin
Share
2 megjegyzés
Newer Posts
Older Posts

A blog és én

About Me

Helló mindenkinek aki az oldalamra tévedt:)
Az én nevem Dóri, 20 éves, ennek a blognak a kreátora.
Immáron sokadik átalakításán esett keresztül szerény kis oldalam(ugyanis próbálok igényességet nyújtani, mint a blog dizájnával,mint a bejegyzésekkel)
A blogon tényleg minden megtalálható :D. Divat és szépségápolás, könyvek és filmek, valamint egy-két személyesebb téma. Kötelességemnek érzem megosztani azt az apró tényt, hogy nem másért, hanem magamért és miattatok, kedves olvasók miatt csinálom.
Azóta blogolok, amióta az eszemet tudom, és minden nehézségével együtt imádom:)
Ha tetszik az oldal nyugodtan iratkozz fel, hogy mindig értesülj a legújabb cikkekről, legyen további szép napod és kellemes böngészést! :)

Rendszeres olvasók

Kövess itt is:)

  • Facebook
  • Instagram
  • Youtube
  • Pinterest
  • Tumblr
A személyes instagramom: k.dorii14
Üzleti megkereséshez írj: keri.dora18@gmail.com

Ezt olvasom :P

Népszerű bejegyzések

  • Winter Wishlist 2
    Elkészült a Winter Wishlistem második része is :) Ezek a felsők, egyszerűen valami csodák. A szürke body nagyon tetszik, főleg a kivágá...
  • Essence - mit az arc nem bír el a körmön folyik le
    Hosszú idő után itt egy újabb Essence termék mustra, ezúttal arcra, és körömre való dolgokat mutatok meg nektek, azok közül is azokat, amik...
  • Reggeli sminkrutinom
    A reggeleim általában a katasztrófa, és a nyugalmi állapot között ingadoznak. Szeretek minél hamarabb elkészülni, hogy utána esetleg még ...
  • A könyvtolvaj: Már filmben is láttam!
    Pár bejegyzéssel ezelőtt szó esett a Könyvtolvaj című könyvről, most pedig az abból készült filmet értékelném pár szóban! Figyelem, spoi...

Ami eddig történt

  • ►  2021 (1)
    • ►  január (1)
  • ►  2020 (13)
    • ►  október (2)
    • ►  augusztus (1)
    • ►  július (1)
    • ►  május (1)
    • ►  április (8)
  • ►  2019 (14)
    • ►  október (1)
    • ►  szeptember (1)
    • ►  július (1)
    • ►  június (1)
    • ►  április (2)
    • ►  március (2)
    • ►  február (4)
    • ►  január (2)
  • ►  2018 (64)
    • ►  december (4)
    • ►  november (6)
    • ►  október (6)
    • ►  szeptember (7)
    • ►  augusztus (6)
    • ►  július (5)
    • ►  június (1)
    • ►  május (4)
    • ►  április (6)
    • ►  március (5)
    • ►  február (7)
    • ►  január (7)
  • ▼  2017 (70)
    • ►  december (7)
    • ►  november (3)
    • ►  október (6)
    • ▼  szeptember (8)
      • Everybody has Wishes | Wish Haul
      • 6 tipp, hogyan tisztítsd meg a felesleges cuccoktó...
      • Őszi bakancslistám
      • Tinidiszkó - Hogy mi van?
      • Inspiráció nélkül
      • Augusztusi Művelődő
      • Volt - Nincs #2
      • Let's Talk | Lopás, rablás és egyéb szinonímák
    • ►  augusztus (5)
    • ►  július (1)
    • ►  június (1)
    • ►  május (7)
    • ►  április (9)
    • ►  március (7)
    • ►  február (8)
    • ►  január (8)
  • ►  2016 (74)
    • ►  december (11)
    • ►  november (12)
    • ►  október (9)
    • ►  szeptember (4)
    • ►  augusztus (13)
    • ►  július (9)
    • ►  június (7)
    • ►  május (6)
    • ►  április (2)
    • ►  január (1)
  • ►  2015 (3)
    • ►  szeptember (1)
    • ►  május (1)
    • ►  április (1)
  • ►  2014 (8)
    • ►  május (1)
    • ►  április (4)
    • ►  március (3)

Címkék

183 days 2017 2018 2019 2020 adidas airwick ajándék aliexpress alpro american appareal amerika anne percin anne-laure bondoux astor atmosphere augusztus aveo avon back to school bakancslista balea batiste beauty behindmylife bershka beszélgetős bh cosmetics bikini blogger kihívás Borbély Szilárd boulevard bourjois böszörményi gyula c&a carmex cat patrick catrice ccc challenge cipő claires colourpop decathlon december deichmann dein bestes dekoráció devergo divat dm domyos dorko ebelin édesség elfogytak éneklés eos essence étkezés fa fashion február film filmajánló food garnier glamour napok good trouble h&m háda halálkúra halloween haul healthy hershey írás írószer isana iskola jenny han jóbarátok jollie france július karácsony kedvencek Kelly Oram készy semmiségei kiegészítők kihívás kívánságlista komoly könyv könyvajánló kritika legacies lets talk levél libri life update lifestyle lights off lizzy charles LOL loreal lovely makeup makeup revolution manzara mayani maybelline miss guided miss sporty motiváció müller művelődő nature box new look new yorker nivea nyc nyereményjáték olvasás ootd Ottlik Géza outfit ősz paletta teszt pepco piercing pink panda pinterest pinterest a valóságban pirex playersroom pokémon recept reeses reserved revolution rimmel rival de loop yong rival de loop young rossmann S-he saját secret shadowhunters shopping siófok skincare smink sorozat star nature syoss személyes szempillaspirál szépségápolás szortírozás tag takko tally weijl testápolás teszt tetoválás this is us tippek topshop travel journal treacle moon trend trend it up unboxing útvesztő vans vásárlás vélemény videó vlog W. Bruce Cameron wendy higgins Weöres Sándor wish wishlist wm. paul young wondex york youtube zene zoella

Created with by ThemeXpose