A mai Travel Journal bejegyzés egyik külön kiadását olvashatjátok, ugyanis ebben a részben az előző Travel Journal "kellékeit" láthatjátok, vagyis, hogy mit is vittem magammal. Próbálok majd pár képet mutatni, amin lehetőleg egyedül vagyok a különböző outfitekben- nem szeretnék személyi jogok megsértése miatt pert kapni  - de nem ígérek semmit, mert a legtöbb selfien ő is rajta van.




 Itt néhány Essential van. Egy Fa dezodor, egy Avonos krékrém, egy Essences terepmintás kis neszeszer, amiben minden kis hasznos lapult (hajgumi, gyújtó, gyógyszer, sebtapasz), egy Essences törlőkendő, minitusfürdő, egy könyv és egy testpermet, amit anno még a Müllerbe vettem. Plusz a kis táska, ami tényleg nagyon jól jött.

A raboknak szabadságukért cserébe szolgálatot kell vállalniuk. A gonoszok kénytelenek jót cselekedni. Létrejön az Öngyilkos Osztag, mely akkor indul bevetésre, ha az emberiség már nagy bajban van. Tagjai őrültek, kegyetlenek, kiszámíthatatlanok... mégis a mi oldalunkon állnak. Remélhetőleg.

Ezt ígéri maga a port.hu-s leírás, ahol egyébként a film 7,5 pontot kapott, ami önmagában nem is egy olyan rossz szám. Egyébként én nem is tudtam arról, hogy lesz ilyen film, csak mikor megkérdezték tőlem, hogy "jössz kedden a Suicide Squadra?", én meg "Aha, miért ne?" Fogalmam sem volt amúgy a film hogyan és miértjéről sem, ezért megnéztem az előzetest, ami tetszett, viszont a kritikusok nagyon lehúzták a filmet, ezért nem is mentem oda olyan nagy elvárásokkal.

A moziban hatalmas volt a tömeg, ezért szerencsésnek mondhattuk magunkat, hogy foglaltunk jegyet időben, amúgy az egyik legjobb helyen a 14. sorban, ráadásul 3D-s előadásra, ami plusz pont volt, bár nem igazán voltak benne olyan jelenetek, amik miatt érdemes lett volna, de mindegy. FIGYELEM, INNENTŐL SPOILER VESZÉLY!!!
Szóval a gonoszok. Először is megismerhetjük a háttértörténetüket, majd azt, hogy hogyan fogták el őket, majd innentől kezdődik igazából a film. A boszorkánynő kicsit huncutkodik, nekik pedig meg kell állítaniuk. Eközben átélnek mindenféle drámát, szökési kísérletek, halálok, mutánsokkal harcolás, furcsa képzelgések, és persze a saját féle őrültködésük. Persze a film háremnegyedénél feltűnik a szokásos mozis gikszer, de utána minden rendeződik, ők pedig lerendezik a gonoszt, és habár arra számítanak, hogy végre szabad lábra kerülnek, visszaviszik őket a börtönbe, habár kicsit lazítanak a gyeplőn és kapnak pár dolgot. Deadshot például találkozhat a kislányával. A csattanó ám a végén van, amikor a mindenki által halottnak hitt Joker, én tudtam, hogy nem az, mert Joker egyszerűen nem hallhat meg, megjelenik és kiszabadítja Harleyt, ami egy dolgot ígér nekünk. Folytatást. Alapjában véve, nem mentem oda nagy elvárásokkal, és lekéstük a film első öt percét, mert húsz percig álltunk sorba kukoricáért, és a nézőtér pedig dugig volt, de nekem nagyon tetszett a film, szerintem elég jóra sikeredett.

De beszéljünk a szereplőkről is egy kicsit. A kedvenceimnek egyértelműen négy embert tudok kiemelni, és szerintem nem csak én vagyok így ezzel. Az ultrafavoritok egyértelműen Harley és Joker volt, és az ő szerelmi száluk. Egyébként nem tudom, ti hogy vagytok vele, de szerintem Jared Leto nagyon is jól játszotta a szerepét, és elég helyes Joker vált belőle, ahogy imádtam Harley bolondságát, és megjelenését. A másik két kedvencem Deadshot és Diablo volt, ne kérdezzétek miért, de ők is elég szimpatikusak voltak nekem, a többiekről nem ejtenék szót, ők bennragadtak a filmszereplő kategóriában..

Figyelem, spoiler!

Történet:

Szereplők:

1. Olvasás

2. Sétálj!

3. Nézz filmet/sorozatot!

4. Tanulj meg egy új receptet!

5. Takarítsd ki a gardróbod!

A mai napon egy könyvajánlóval jelentkezem!
Figyelem, spoilerveszély!

Fülszöveg

Értékelés:

Mikor először elkezdtem könyvkritikákat írni, teljesen oda voltam. Minden könyvet imádtam, minden könyvet az egekig ajnároztam. Sablonos voltam, és unalmas. Követtem egy sémát, kevés érzelemmel, rövid szövegekkel, mert nem jött több a számra. Nem volt nagyobb véleményem a könyvekről. De rájöttem, hogy mint sok dolog, ez sem olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre tűnik. A könyvtolvaj című könyv létezéséről, már elég régóta tudtam, s meglepődtem, mikor eldöntötték, hogy filmet csinálnak belőle. Bevallom, nem láttam a filmet. Van egy elvem. Mindig kell lennie egy könyvnek, amit olvasok. Vagy száz könyv van a gépemen letöltve, várva, hogy bevégezzem őket. Legutóbb őt választottam. Eleinte minden utánaolvasás nélkül vágtam bele a könyvbe, egyetlen véleményt nem néztem róla, még a fülszöveget sem olvastam el. Mikor rájöttem, hogy a Hitler-béli időkről szól, elment a kedvem tőle. Sosem szerettem túlságosan a történelmi regényeket, vagy olyat, ami igen a múltban játszódik. Mégis. Belekezdtem, mert nem szeretek könyveket csak úgy abbahagyni, ezért folytattam, és elhatároztam, akármilyen küzdelmek árán, de elolvasom. Az elejét nem tartottam érdekesnek. Egy kislány, az anyja és az öccse. Liesel. Halál. Vonat. Egy könyv ellopása. Nem tetszett, mégis folytattam, és habár lassan haladtam vele, mert nem minden percben csak olvastam, de magam is meglepődtem, amikor egy idő után elkezdett érdekelni a szereplők sorsa, hogy Maxet vajon elkapják-e, hogy Liesel és Rudy váltanak-e egymással végül szerelmes csókot. A történet, szokása szerint, akárhányszor folytattam, bekebelezett. Mindig csak egy fejezet akartam olvasni, és lett belőle három, négy és öt, és akkor is kényszerrel álltam le. Liesel, számomra habár kicsit butácska, de jó szívű, bátor lánynak mutatkozott be. Rosa Hubermann sose volt olyan szörnyű, mint amilyennek a halál és Liesel lefestette a könyv közben. Hans Hubermann egyértelműen a világ legjószívűbb embere volt. Rudy Steinernek szerintem minden olvasó szurkolt, hogy végre csókolja meg Lieselt. És szerintem majdnem minden olvasónak könnyeket csalt a szemébe a befejezés. Az utolsó fejezet olvasása közben hatódtam meg, ami nálam ritka, könyvelnél szinte sohasem sírok, de mikor az egész Himmel utca haláláról olvastam, megdöbbentem. Nem hittem el, hogy Hans, Rosa és Rudy életüket vesztették. Nem, ők nem halhattak meg. Képtelenség volt, és akkor jöttem rá, hogy mennyire belopták magukat ezek a karakterek a szívembe. Az epilógust végigkönnyeztem, és amennyire ellenszenvvel voltam a könyv iránt, annyira hatott is meg. Újabb és újabb pozitív csalódások után kell rájönnöm, hogy még vannak olyan írók, akik az ember lelkéig hatolnak. Habár egy átlagos sztoriról hallunk - iskolai balhék, hazugságok, rejtegetés, lopás, szerelem, versengés, áldozatok - mégis egy olyan ember vagyis a Halál nézőpontjából, ami igen elgondolkodtat bennünket. A kedvenc karaktereim egyértelműen Liesel és Rudy volt, szerettem a velük kapcsolatos jeleneteket, habár a Max-es részek is elég emlékezetesek maradtak. Tudjátok mi volt jó a könyvben? Hiába volt hosszú, mindenre emlékeztél. Mindig olyankor jelentek meg emlékeztető mondatok a könyvben, amikor kellett, és nem hagyta, hogy elfelejtsd az elejét, a közepét. Szóval bátran ajánlom mindenkinek a könyvet, biztosan kikapcsol, és következő dolgom lesz megnézni a filmet is!

1. A bal oldalon lévő szett szerintem tökéletes a nagyvárosi, rohanós mindennapokhoz. Egy egyszerű, fekete-fehér haspóló nagyon sok mindenhez megy, főleg egy alap térdnél szaggatott farmernadrághoz. Szerintem baromi egyszerű összeállítás, baromi jól néz ki, és a haspólónak köszönhetően nem fogsz megsülni a negyven fokban sem, habár ez a nadrágról már nem biztos, hogy elmondható. Ehhez a szetthez pedig tökéletesen illik egy fekete choker, rögtön beköszönt a tumblr feeling is, ehhez pedig egy jó napszemcsi, és egy egyszerű fekete adidas táska és minden szuper. De hogy ne csak egyszerű, unalmas színekben járkáljunk, az összeállítást és sárga converssel dobjuk fel, ami kényelmes is, jól is néz ki, és ne feledkezzünk meg róla, hogy egy örök klasszikus. 
2. Ha te egy kicsit lányosabb vagy, szeretsz csinosabban öltözködni, de viszont van benned némi vagányság, akkor a középső szett teljes mértékben neked való. Egy egyszerű nyomott haspóló nagyon jól nézhet ki egy sztreccs nadrággal, nekem például nagyon bejön a színe, és a zsebénél megjelenő, mostanában nagyon divatos cipzáraknak. A fekete kalappal és karkötővel egységesítjük a kinézetünket, a fekete, csajos kistáska szerintem nagyon passzol, és mi lehetne jobb nyáron mint egy kényelmes, fekete gladiátorszandi? Ugye, hogy semmi?
3. A harmadik összeállítás készítése közben engem határozottan elkapott a pálmafák, california és los angeles érzés. Habár nyugodjatok meg, egy nyári meleg napon ez az outfit mindenhol megállja a helyét. Egy lenge rózsaszín haspóló, egy egyszerű rövidnadrág és a tipikus fehér converse feldobva egy jópofa napszemüveggel és aranyos táskával.