Igen, megint ide pofátlankodom, ennyi igénytelen, mocsokul megírt poszt után. Nem mondom, hogy ezentúl jobbak lesznek, de azért próbálkozom. Valamint gondolkozok azon, hogy emellett elkezdem a rendszeres youtube-videókat is, emiatt viszont kíváncsi lennék a ti véleményetekre is. Érdemes elkezdenem, vagy hagyjam a fenébe? 

A mai bejegyzésben mindenesetre két muffin receptet hoztam. A receptek teljesen sajátok, abból kreáltam őket, amik éppen a konyhában voltak. 

Először elkészítettem két tálba 2 adag alapreceptet, összekeverve először a száraz majd hozzáadva margarint és a tojást fokozatosan. 

Az kakaósnál először feltörtem a mogyorót, közben megolvasztottam a csokoládét mikróban egy kis tálban, hozzáöntve két kiskanál vizet. Majd hozzáadtam az egyik adag alaprecepthez az olvasztott csokoládét, a rumot, és összekeverés után még egyszer beleöntöttem a mogyorót, és egy kevés felaprított csokoládét és megint megkevertem, formákba öntöttem és 200 fokon 15-20 perc alatt megsütöttem.

A másikhoz felaprítottam egy fél almát, majd beleszórtam annyi fahéjat, ami nekem ízlett és még kettő evőkanál mézet is beleöntöttem. Aztán összekevertem és formába töltve megsütöttem ugyanúgy, mint az előzőt.

Tűpróba és lehűlve!

Mindenkinek nagyon ízlett itthon, főként a csokisnak volt nagy sikere, nagyon szépen megsültek, és nagyon intenzív ízük volt. Előre szólok, hogy az almásnak kicsit szottyosabb állagú a tésztája az alma nedvessége miatt, szóval ha sületlennek tűnik az nem biztos, hogy a sütő vagy a mi hibánk, hanem az alma nedvesség tartalmáé!

Tudom, elég klisé dolog, és mostanában másokat is láttam már ehhez hasonló poszttal, de én akkor is úgy döntöttem, hiába valaki be fog sorolni a basic kategóriába mintha nem az lennék. Már régóta kering ez a bejegyzés típus a fejemben, és így, hogy már betöltöttem a 18-at aktuális is lett.

Mint, ahogy azt feljebb is említettem, sokan csinálnak olyan posztot, amiben leírják, hogy milyen 18 dolgot tanultak meg eme hosszú évek alatt, vagy leírják azt, hogy mit szeretnének megtenni, mielőtt nagykorúvá válnak. Nos, nekem elgondolkodni sem volt időm ezeken, hiszen fél éve még olyan lassan tántorgott az idő eme bűvös szám felé, hogy úgy gondoltam, még van időm, utána pedig hihetetlen gyorsan eljött a szeptember 3, én pedig máris fiatalkorúból nagykorúvá avanzsáltam. Sokan megkérdezték, sőt, néha még most is megkérdezik, hogy milyen érzés tizennyolcnak lenni. Nos, ugyanolyan, mint eddig. Régen, mielőtt betöltöttem volna, még én is azt hittem, hogy ez valami hű de bűvös dolog, de aztán rájöttem, hogy nem. Igen, már megvehetem a boltban az alkoholt, bemehetek egy dohányboltba amikor csak akarok, és kedvemre szerencsejátékozhatok is. Sőt, útlevelet is csináltathatok, munkába állhatok, bankszámlát nyithatok szülői felügyelet nélkül, sőt, még repülőn is utazhatok egyedül. De mindezek olyan dolgok, amik habár egy felnőtt életét szervesen képezik, de nem olyan szinten, hogy hirtelen 'komolynak' érezzem magam. Vannak kortársaim, akik tényleg olyan fesztelenül viselkednek, mintha mi sem történt volna, én azonban felfogtam, hogy a 18. életévem betöltése milyen felelősségekkel és következményekkel járhat. Talán, igen, egy kicsit komolyodtam az elmúlt három hónapban, és "felnőtt" lévén szívesebben hangoztatom a véleményemet, mert talán kicsit úgy gondolom, jár nekem a tisztelet. Azonban ezenkívül semmi sem változott. Ugyanaz a gyerek vagyok, aki szeptember 2-án voltam, és ki tudja, hogy meddig leszek még az :)

Szóval lássuk is, mi az a 18 dolog, amit ebben az évemben meg szeretnék valósítani.

1. Munkát szerezni

2. Fogászatra elmenni

3. Elutazni egyedül vagy a barátaimmal messzebb

4. Befejezni egy könyvemet

5. Körmöt csináltatni.

6. Minimum három ötöst szerezni az érettségin.

7. Bejutni az egyetemre.

8. Megtalálni a belső békém.

9. Letenni a felsőfokú angol érettségit.

10. 4,5 felett tartani az átlagom.

11. Fogyni legalább három kilót.

12.Megtartani a 4-es szintet matekból

13. Kibontakoztatni önmagam.

14. Jól szerepelni a szalagavatón

15. Elköltözni itthonról

16. Beszerezni egy új telefont.

17.  Önállósodni

18. Új haj

Ahogy az évszakok,úgy változnak azok a színek is, amiket a körmömön szoktam viselni. Az élénk, főként pasztell árnyalatokból az ősz beköszöntével mindig átváltok a sötétebb, melegebb tónusú színekre. Régebben a fekete, a piros, a sötét kék és a barna levelekre emlékeztető barna szín volt állandóan rajtam, amikor őszről volt szó. Idén viszont közelebb kerültem a nudeokhoz, és megismerkedtem egy-két újabb színnel. 

Ez egy aránylag világos, barackos szín, amiben fellelhetőek a narancssárga csillámok. Főként az iskola miatt praktikus nekem, mert ugyebár a mi sulink nem engedélyezi igazából a festett körmöt, de ez elég szolid ahhoz, hogy ne szóljanak érte. Már eléggé benne járok a használatában, remélem, minél hamarabb el tudom fogyasztani, mert nem szeretném, ha teljesen beszáradna és összecsomósodna.

Egy gyönyörű szép, sötét szín, ez a barna engem tipikusan az olvadt, forró csokoládéra emlékeztet. Nagyon egyszerű, de kifinomult lakk, amikor felkenem, valahogy egy komolyodási folyamat is jár mellé számomra. Miért? Fogalmam sincs, de a lakk már vészesen a vége felé jár, szóval ideje belehúzni.

Ahogy  neve is mutatja, egy sötétebb rózsaszín árnyalatról beszélünk, engem mindig a málnára emlékeztet, a benne lévő pirosas csillámok miatt. Tényleg homok hatása van, ezért nagyon nehéz levakarni a körmökről, így még nem kísérleteztem vele ebben a hónapban, de még meglátjuk.

Egy gyönyörű nude, kávé szín, arany csillámokkal. Azt hiszem, kijelenthetem, az összes közül ez a kedvencem, mert szolid, mégis gyönyörű. Az ősz folyamán ez a lakk volt a legtöbbet a körmeimen. Kicsit ugyan nehéz leszedni a csillámok miatt, de a tartóssága nagyon jó.

A mostani Glamour-napokon vettem. Üvegen keresztül inkább pirosas beütése van, de amikor z ember felkeni a körmeire, inkább ilyen szilvás-lilába hajlik át. Pont tegnap festettem ki vele a körmeim, ha már őszi szünet, adjuk meg a módját, de nagyon tetszik a színe, ez is tipikusan "komolyító" hatással van rám.

Fekete. Magyaráznom sem kell, a fall season basics darabja. Nem szoktam az összes körmömet kifesteni vele, azonban egyet-egyet simán, mert nagyon jól feldob egy egyszerű festést.

Viszonylag új rajzfilm, egyszer belekezdtem de nem fejeztem be, azonban majd a mostani őszi szünet alatt bepótoljuk húgommal :)

Ha már halloween, akkor elkél a valódi borzongás. Még nem néztem meg, ugyanis nem vagyok oda a horror filmekért, de nincs halloween horror nélkül.

Kicsit meg vagyok késve a posztokkal, az idő, amit ezekre szánnék valami miatt mindig másra kell, hogy használjam, viszont a mai nap már nem akartam bejegyzés nélkül hagyni a blogot, így egy gyors témát hoztam. 

Nemrégiben kezdtem el olvasni Rory Freedman és Kim Barnouin közös könyvét, ami Jónő címen fut. Nos, a címe alapján nem pont ilyen könyvre számítottam, de nagyon hasznos étkezési tanácsokat, és dolgokat tanultam eddig. Néhányat már alapból is tudtam, de jól esett, hogy egy könyv végre alá is támasztja az igazamat. Ma néhány hasznos részt hoztam el nektek a könyvből ;)

Ahogy ígértem nektek az egyik instagrammos bejegyzésemben, el is készítettem nektek a hatalmas őszi hault! Már nagyon izgatott voltam, hogy mikor kerülhet fel a poszt a blogra, és bár a képek még mindig nem olyanok, amilyennek lenniük kellene, de kitartás, előbb-utóbb sikerül beszereznem egy jobb kamerát és egy jobb helyet is, ahol fotózhatok :) Ja, és nem említettem még sehol sem, de mai bejegyzés tartogat egy kis meglepetést, egy kis formabontást, amolyan próbaképpen. Kíváncsi vagyok a véleményetekre, szóval ne kíméljetek, mondjátok csak el, hogy mit gondoltok ;)

Az első két dolog, ami még a Back To School haul-ból kimaradt, az kettő darab leggings, a Decathlonból. Az egyik rövidnadrág, a másik hosszú. Már volt mindkettőből egy-egy darabom, azonban úgy gondoltam, hogy szükségem lesz utánpótlásra, nem is drága darabok, így megvettük őket.

Szeptemberben rengeteg vásároltam, ezt elismerem, én magam is meglepődtem azon a mennyiségen, amit beszereztem, de rendszeresen szortírozom a szekrényemet, így kellett a frissítés a ruhatáramnak. Amit tavaly kaptam bőrdzsekit az enyhén szólva sosem tetszett, bár akkor még imádtam, de még nagy is volt rám, így mindig kényelmetlenül éreztem magam, akárhányszor csak rajtam volt. Ráadásul mindkét zsebe is kiszakadt a kabátból, így nem láttam értelmét megtartani, sem megjavíttatni egy olyan darabot, amit nem imádok a szívem legmélyéig, így beszereztem egy újat a Tallyban. A Tally Weijl számomra mindig is olyan ruhákat jelentett, amiket én imádok, bőrdzsekiből pedig volt vagy ötféle, így tudtam miből válogatni. Ki is választottam egy szép darabot, amiről kijelenthetem, hogy abszolút imádom. 

Kettő felsőt is vettem, egy szürke bordázott háromnegyedes ujjú felsőt, aminek van vállkivásása, és kicsit magas nyaka, ez volt az, és az egyszerűsége, ami miatt megtetszett. Valamint egy szintén bordázott, barackszínű hosszúujjú felsőt is választottam, aminek a nyaka különleges. Mindkettőt abszolúte imádom, már régóta kerestem olyan felsőket, amik elegánsak, de egyszerűek és hordhatom őket egyaránt iskolába, és bármerre. 

Ami pedig a plusz, és amit a cukisága miatt vettem meg, az a fekete unikornisos zokni. Egyébként is jobban preferálom a fekete, fehér és szürke zoknikat, hát, amikor megláttam rajta az unikornist. Képtelen voltam ott hagyni.

A Reservedben egy nagyon menő pizsamaszettet találtam, a felső az mondjuk nm kedvencem, de a sort. Uramisten! Annyira kényelmes, annyira cuki, és egyszerűen csak olyan jó benne aludni, hogy úristen. Szerintem még meglátogatom majd egy párszor a Reserved pizsamaszekcióját. 

Egy titokzokni szett is jött velem haza, mert eddig még nem volt, de vannak olyan cipőim, amibe jól jönnének. Praktikus döntés volt.

A táskavadászatomnak meg lett az eredménye, a Playersroomban megtaláltam ezt a Dorkos táskát, ami annyira hasonlít a régi Nikeomra, hogy nem hagyhattam ott. Eleve ugyanolyat akartam venni, mint a régi, de már sehol sem találtam, és ez mivel stílusban tök ugyanolyan, megvettem. Tök jó, mert fekete színe van, így passzol mindenhez, és végre van egy hatalmas táskám, amiben minden elfér. 

A Rosmmannban is beszereztem pár dolgot aznap. Hosszú idő után végre pótoltam a szárazsampon hiányomat, és megvettem a Syoss Volume Lift darabját, aminek nagyon kellemes illata van. Szükségem volt egy újabb esernyőre, mert, amit a múltkor vettem valahogy használhatatlanná vált, valamint mert elfogyott vettem egy csomag Isanás vattakorongot, hogy legyen mivel lemosni a sminkemet. 

Amit egyáltalán nem terveztem, de végül megvettem, az a Catrice 02-as árnyalatú Maroon rúzsa lett. Már régóta kerestem egy barna árnyalatot, egy olyat, ami jól is áll nekem, mert tudjátok szerintem mostanra, hogy milyen nehéz is nekem, hogy megfelelő árnyalatú rúzst találjak, de ez elég szép barna, kicsit erős, de még belefér az iskolai szolidabb színek közé. Épphogy, de még nem kaptam rá beszólást. Még.

Osztálykirándulás előtt el kellett mennem venni még néhány dolgot, mert tudjátok, hogy van ez, egy nőnek sosem lehet elég cucca, nem igaz? Egy bomberdzsekit már régóta szerettem volna, szóval be is szereztem, le is volt akciózva a Tallyban, így meg még jobban megérte. 

Szintén a Tallyban vettem egy nadrágot, mert mostanában a nadrágjaim megint kezdenek cserben hagyni így szükségem van az utánpótlásra. 

Ezt  a felsőt már régóta nézegettem, nagyon tetszett az, hogy nem tipikus mindennap hordom felső, hanem kicsit merészebb, és a színe ez a szilvás lilás piros annyira megfogott, hogy egyszerűen képtelen voltam kiverni a fejemből a felsőt. Akárhányszor a boltban jártam, és megláttam, nem tudtam nem gondolni arra a felsőre, és hogy mennyire szeretném. Úgyis kerestem már egy jó kis felsőt, amit buliba fel tudok venni, nos, megtaláltam :)

A kis hátizsákom, amit annyira imádtam, a nyár folyamán tönkrement, így pótolnom kellett valamivel, a Reservedben pedig megtaláltam ezt  a gyönyörű hátizsákot. Nem tudom, hogy miért mániám mostanában az ilyen plum szín, de ahh. Pont megfelelő mérete van a táskának, nem túl kicsi, nem túl nagy, egy kisebb kiránduláshoz bele lehet pakolni, sőt, lazább napokon még az iskolai cuccom is belefér, ami igen nagy szó.

A H&M-ben csodálatos leértékelésre bukkantam. Egy öt darabos gyűrűcsomagot találtam 250 Ft-ért. Nagyon jól kinéző gyűrűk is voltak benne, gyűrűmániám pedig kiskorom óta van, szóval :D Apuékkal pont moziba mentünk, és volt fél óránk a film kezdetéig, hát bementünk nézelődni. Végül a húgom és én is kaptam egy-egy csomagot.

A Budapesti kiruccanás második napján az osztály egyöntetűen az Aréna Plázára szavazott. Döntő többségünk lány, így természetes, hogy mindenki vásárolni akart egy kicsit. Én a Bershkában találtam egy egyszerű, V kivágású bordó felsőt, ami pont az egyszerűsége miatt tetszett meg, ja és a színe miatt, de az sem elhanyagolható, hogy olyan puha anyagból készült, hogy húha. 

A New Yorkerben egy váll nélküli piszkosrózsaszín, fodros mintás hosszú ujjúba estem bele, régen keresett darab volt egy ehhez hasonló, végtelenül olcsónak is találtam, hát megvettem. 

A Claire's-be eredetileg a húgom miatt mentem be, ugyanis megkért, hogy hozzak neki valami ajándékot, és egyszerűen sehol sem találtam neki semmit. Itt viszont volt egy nagyon jó akció, ezért vettem neki egy fekete masnit, amit a hajába tud tűzni, valamint magamnak vettem egy cuki aranyláncot, amin az áll, hogy "state of mind", és egy choker is velem jött, amin egy apró Eiffel-torony medálka van.

Múlt hétvégén bementünk Miskolcra, és eredetileg csak egy órát terveztünk bent, végül ők lettek az eredményei. 

A Rossmannban egy arcmaszkot vettem, aminek a csomagolása fogott meg igazán, a DM-ben pedig egy Balea rózsás tusfürdőt. Illatra kellemes volt, majd meglátjuk, hogy használatra is az lesz vagy nem.

És már megint (lassan annyit vásárolok a Tallyban, hogy megszámolni sem tudom) a Tallyben megvettem ezt a piros, bordázott felsőt, aminek a különlegessége a mellrésznél van. Mondták mostohaanyámék, hogy választhatok valamit, hát választottam:)

Ezekről pedig nem is írnék semmit, csak annyit, hogy a Glamour-napokon szereztem be, és lássuk is, hogy mit is takar az a formabontás :)

Régen volt már könyvajánló a blogon, bár akkor szinte csak az, most viszont igenis érdemesnek találtam egy könyvet arra, hogy egy kicsit részletesebben írjak róla.

Szóval mindenki, ismerkedjetek meg Lizzy Charles könyvével :)

Ez lehetett volna Lucy tökéletes nyara: édes semmittevés a strandon az új pasijával és a legjobb barátnőjével, lazulás a haverokkal… Kell ennél jobb? De az anyja persze megint mindent elszúrt. Oké, Lucy tényleg kiszökött abba a buliba. Na és? Hát nem fogják fel a szülei, hogy nem hagyhatta ki az év partiját? Úgy látszik, nem, mert büntetésből egyből nyári munkára vezénylik: házakat kell festenie, ami épp elég gáz, de hogy Justin Marshall legyen a főnöke? Na ez viccnek is rossz! Jó, látványnak elviselhető a srác. Vagyis inkább nyálcsorgató. Ettől még az őrületbe kergeti Lucyt az állandó okoskodásával, meg azzal, hogy miatta a lány mindent megkérdőjelez, amit magáról és az életéről gondolt. Nem, Lucy egyáltalán nem ilyen nyárra vágyott, köszöni szépen. Viszont… talán pont ilyenre volt szüksége.

Azt kell, hogy mondjam, régen olvastam olyan könyvet (sőt, ha elkezdek gondolkodni, akkor talán még sohasem olvastam olyan könyvet), amely ennyire megfogott volna. Na, nem is a történet miatt, hiszen egy újabb limonádét olvashatunk - nem mintha, rossz lenne a sztori, nekem nagyon tetszett - hanem bizonyos részei nagyon megfogtak és a lelkemig hatoltak. Sőt, azt kell mondanom, hogy ez volt az első olyan könyv, ami engem valaha is változásra késztetett. 

A történet legelején megismerhetjük Lucy-t, a főhősnőnket, aki a medencében, illetve amellett sütteti a hasát a napon. Az első fejezet azonban nagyon csalóka. Míg rögtön elkezdi a szokásos menő lány vagyok dumát, és elkezd mesélni arról, hogy Justin mennyire egy fennhéjázó nőmágnes, a barátnője ellenére, őt mégis hidegen hagyja, meg kell mondanom, a második fejezet már merőben eltér az első fejezet alapján kialakított véleményünkkel. Megismerkedhetünk a volt depressziós anyukával, a szegény gyámoltalan kisöcsivel, a vajszívű de szigorú papával, és úgy kompletten a feszült hangulatú házzal. Miért feszült a hangulat? Nos, ez igen egyszerű, Lucy félelme, amit saját magával kapcsolatban érez, valamint az anyja szeretete iránti sóvárgás, viszont nem elfogadás elég bizsergető légkört szül a családi otthonban. Mert Lucy szeles lány, persze megvan a magához való esze, igaz, kicsit makacs is, önbizalomból pedig olyan hamisat adtak el neki, mint a hupilila színű Dior táska. Aztán ott van Zack, a seggfej barát, akinél bunkóbbat senki nem tudna elképzelni magának, meg a "legjobb barátnő" Marissa, aki annyira a legjobb, hogy mindent megosztanak egymással. Még a pasit is. Persze csak Marissa az , aki erről tud.

Hogy miért is akartam erről a történetről külön írni? Mert van benne egy rész, ami engem nagyon megérintett. Ez már a vége felé van, amikor is Lucy megpróbálja megtalálni önmagát, és le is írja, hogy miért legyen más, ha lehet önmaga. Ez pedig engem olyan mélyen érintett, hogy abban a pillanatban tudtam, ez a könyv teljesen megváltoztathatja az ember nézőpontját egyes dolgokról. Ez a három-négy mondat döbbentett rá arra, hogy igenis lehetek önmagam. Igenis viselkedhetek úgy, ahogy akarok, öltözhetek úgy, és nem kell félnem megmutatni azt, hogy ki is vagyok én igazából. 

10/9

A héten sajnos elmaradt a bejegyzés, és a közösségi médiákon sem vagyok túlságosan aktív, DE ma megpróbálok egy kicsit visszaszokni a médiafelületekre, és megpróbálom behozni következő héten vagy akár ma az elmaradásomat egy újabb cikkel :)

Ma azokat a dolgokat szeretném megmutatni nektek, amikre le szeretnék csapni a Glamour-napokon, illetve, hogy hová tervezek menni :)

Egy nagy, meleg és puha sálra már igazán szükségem lenne, a H&M oldalán és a boltokban is elég jól néznek ki a sálak, mindenképpen meg fogom nézni az itteni választékot.

A Catrice folyékony Camuflage korrektora számomra is alaptermék lett, és a Rossmann-os kuponnal olcsóbban be is tudom szerezni, és mivel imádom, muszáj beszereznem egyet belőle, hogy ha elfogy, legyen rögtön pótlása.

Egy gyönyörű lilás-burgundis S-he körömlakkot kinéztem magamnak a DM-ben, az 50%-os kuponnal, majdnem ingyen juthatok hozzá. Nem is tudom, hogy van ez, mindig csodás körömlakkokat találok a Glamour-napokon a S-he darabjai közül, tudom, hogy ezzel sem fogok mellényúlni :)

A Mülleres kuponnal szeretnék betárazni egy újabb Essence Liquid Eyeliner-t.Ez már a harmadik darab lesz, amit megveszek tőlük, én folyékony szemhéjtusban rájuk esküszöm .

Ezek már nem kifejezetten a Glamour-napok miatt érdekesek, hanem mert tegnap kinéztem őket a DM-ben. A Maybelline paletta 1400 Ft-ra van leértékelve, amiért hétfőn vagy kedden muszáj leszek visszamenni, hiszen remek árajánlat egy eredetileg 4000 Ft-os palettáért, valamint felkeltette a figyelmemet egy Baleás arcmaszk, azt is be kellesz szereznem.

Az akciók között még felfigyeltem az 500 Ft-os Trend It Up rúzsokra, és találtam is egy szép színt, ami nem hagy nyugodni, azóta, hogy tegnap hazaértem, így muszáj lesz lecsapnom erre a három darabra, mielőtt elviszik őket.

Visszatérve a Glamour napokra, vágtam ki New Yorker kupont, onnan egyelőre még nem tudom, hogy mit vegyek, de ott mindig tonnányi jó dolgot és akciót találok, biztos vagyok benne, hogy most sem lesz másképp.

A Reserved, a Tally, a C&A, és a Takko üzleteiből nem tudom, hogy mit szeretnék venni, csak kivágtam a kuponokat, hátha találok majd valamit, ami tetszik, de most főként két darab pulóvert szeretnék, egy sima bebújóst, és egy kötöttet, valamint egy szép arany, rózsaszín vagy rosegold színű órát, mert nincs egyetlen órám se.

A Libriben valami olyasmi könyvet vennék, ami már nagyon érdekel, az Idegpálya könyves változata pedig már egy ideje mozgatja a fantáziám. A filmet imádtam, itt az ideje elolvasni a könyvet is. 

A szeptember hihetetlenül gyorsan elrepült, hozzá szokni sem volt időm az új mégis régi dolgokhoz, az új helyzetekhez és ahhoz a felelősséghez, ami egészen májusig kísérni fog engem. Az idő sajnos mostanában ellenségemmé vált, nincs időm konkrétan a halálomhoz sem, így sajnos kikapcsolódásra nagyon kevés időm volt ebben a hónapban, mégis megpróbáltam mindent. Nézzük is, mire jutottam.

Ahogy említettem, amiatt, hogy szabadidőm elég kevés van (konkrétan a semminél is kevesebb néha) ezért nem sok időt tudok arra szánni, ami számomra az egyik legkedvesebb és legkikapcsolóbb dolog a földön. Az olvasás. Nagyon elhanyagoltam, összesen három darab könyvet sikerült elolvasnom, és kettő közülük ráadásul még kötelező olvasmány is, így ha mondhatjuk egyetlen igazi könyvet olvastam a hónapban, ami azért eléggé elszomorító.

Kosztolányi Dezső Édes Annája nem is volt olyan szörnyű, mint vártam, viszont számomra egyszerűen hihetetlen volt a vége. Móricz Zsigmond, Szegény emberek című novellája olyan véget hozott, amire nem számítottam, ám engem furcsa mód nem borzasztott el (talán ennyire pszicho lennék? xd ) Számomra túl ridegen lett fogalmazva.

Lizzy Charles Zűröstül-bőröstül című könyve számomra teljesen felüdülés volt egy ilyen hónap után. Nagyon tetszett a történet, sajnálom, hogy ilyen hamar elolvastam, de mostanában úgy érzem, hogy minden valahogyan túlságosan is gyorsan ér véget. És még csak nem is számítottam arra, hogy ilyen lelkizés lesz egy egyszerű Művelődőből, bár igaz, hogy ez egy amolyan saját magam felé elvárt jelentés a haladásomról, de akkor is.

Még szeptember legelején sikerült három filmet is megnéznem. Bel Ami - A szépfiú, egy nagyon érdekes képet mutatott számomra a múltról, hogy milyen más is volt ott minden, a társadalom, és a sok erkölcstelen képmutató ember. Nem mintha a mai világban ne lenne így, de ahh. Nagyon nem tetszik nekem ez az össze-vissza kavarós dolog az emberekkel. Olyan nehéz lenne egyenesnek lenni a másikkal? Meg segíteni a másiknak? A Holnapolisz számomra túl összecsapott lett, és komolyan, már szívesen megnéznék egy olyan filmet, ami nincs a végletekig összecsapva. Az Éjfélkor Párizsban pedig annyira nem fogott meg, hogy már azt sem tudom, hogy miről szólt.

Jó volt újranézni a Szemfényvesztők 2-t, olyan hangulata van, olyan izgalmas és varázslatos, ami miatt számomra ez a film egy örök klasszikus marad. A Szingli fejvadász könnyed kis vígjáték volt, jól esett vele kikapcsolódni, az Utódok 2 sem volt rossz, eseménytelenebbnek tűnt, mint az első rész, azonban a Későnérők egyáltalán nem kötötte le a figyelmemet, akármennyire is próbáltam figyelni. A legmeghatóbb film, amilyet már hónapok óta nem láttam, az a Hacsi volt, egyszerűen gyönyörű történet, ráadásul maga a tény, hogy valós eseményeken alapul, még jobban rá tesz az érzésre.

Amin főképp a hangsúly volt ebben a hónapban, és szerintem a többiben is az marad, azok a sorozatok voltak. Snitten majdnem napi szinten aktív vagyok, így érthetően elég sok kihívásra jelentkezek, és próbálom őket minél hamarabb teljesíteni (na, nem mintha ez mindig olyan könnyű volna)

Elsődlegesen a Scream Queenst próbáltam befejezni, mert akármennyire is rövid sorozat  a maga kettő darab évadával, de valahogy rohad nehezen lehetett vele haladni. Egy hetembe telt mire sikerült megnéznem az egész sorozatot. Nem volt rossz sorozat, furcsa egyvelege volt a horrornak és a paródiának, egyszer élveztem, mert borzongatott, de nem ijesztő szinten, másszor fogtam a fejem, annyira gagyi volt egy-egy rész, pont ezek miatt a paródiák miatt.

Az utolsó évada a Teen Wolfnak, nos engem nagyon meghatott, erről a hónapban szeretnék egy bejegyzést írni, mert nem tudok továbblépni addig a sorozaton, amíg ki nem írom a véleményemet úgy az egészről. Egyelőre pedig mindenkinek annyit, hogy tényleg egy hihetetlenül jó sorozatról beszélünk, imádom nagyon.

A mentalistából is megnéztem három részt egy kihívásra, furcsa volt látni, hogy milyen is volt az első három rész. Én régen mindig csak a tévében követtem, olyan tíz éves koromtól ezeket a sorozatokat, de miután már visszaköltöztem, nem éreztem szükségét a tévénézésnek, így már nem követem egyik bűnügyi sorozatot sem, ahogy régen tettem.

Egy minisorozatot is megnéztem, alapból egy meséről beszélünk, bár meg kell, hogy mondjam, elég morbid, főleg, amikor kiderül a vége. Annyit elárulok, hogy egy hatalmas nagy metaforáról beszélünk a halállal kapcsolatban - bár lehet, hogy az allegória vagy a szimbólum jobban hajaz a megnevezésére. Eléggé megdöbbentő, nem olyan, mint az ember. Reméltem egyébként, hogy majd kicsit megijeszt ez a sorozat, de egyáltalán nem tette, pedig vártam rá, hátha. Egyébként Túl a kerítésen a címe.

Most végre, miután szereztem meghívót sorozatbarátra :D el tudtam kezdeni a The Fosters című sorozatot. Miért ezt? Egy, természetesen egy kihívás kedvéért kezdtem el. Kettő, már régóta a várólistámon van, de valamiért eddig nem akartam elkezdeni. Olyan mindennapi témákat boncolgat a sorozat, mint a melegek kérdése, a drogfüggőség, örökbefogadás és ehhez hasonlók. Persze megvannak az átlagos normális dolgok is benne, de nagyobb hangsúlyt kapnak azok, amikre a való életben is jobban oda kellene figyelnünk. 

Éneklés terén elég pocsék voltam, mondjuk ebben közrejátszik az is, hogy lassan másfél hete beteg vagyok, így se hangom, se levegőm. De ameddig gyakorolgattam, addig Buno Mars When I Was Your Man című számát énekelgettem, és a Margaret Island kettő számát, a Nem voltál jó, és az Érezd jól magad olyan hatással vannak rám, hogy hű. Azért nem panaszkodom, azért kitaláltam egy-két jó dalszövegfoszlányt, amik elég jól hangzanak, csak a szöveg többi része nincsen kész.

Az írásról nem is beszéljünk, szerintem ebben a hónapban egy értelmes sort nem írtam egyetlen könyvembe se, viszont versírás terén elég aktív voltam, társadalomismeret órán született jó pár. 

Sokan nem tudnak dönteni, ha Wishről van szó. Sokan tartózkodnak tőle, mert számukra nem tűnik túl megbízhatónak, mi azonban ezidáig se Ebayről, se Aliről nem rendeltünk semmit, mert a szüleim féltek a kártyaadataikat megadni. Azonban itt más volt a helyzet. Már nagyon sok terméket rendeltünk innen, igaz, becsapós, érdemes ugyebár megnézni alaposan a képet, plusz az értékelésekben a képeket, mert akkor alkothatunk reálisat egy termékről. Én azonban eddig mindennel elégedett voltam. 

Az első dolog, amiről beszélni szeretnék, az a borvörös bikinim. Már hosszú-hosszú ideje kinéztem ezt a bikinit, de sokáig nem mertem bevállalni, mert tangás az alsója, és nem megköthető hátul, hanem három egyszerű pántja van csak. Azonban új bikinit szerettem volna, így megrendeltük. 2000 Ft volt szállítási költséggel együtt, ami hihetetlenül jó volt. Azonban ajánlom, hogy előtte mérjétek le magatokat, és nézzétek meg a képeknél a méretezést. Nekem a méreteimhez hű volt, lemértem, az M-es kategóriába estem bele, és jó lett rám. Igaz, én egy kicsit bevettem a hátulsó pántokból, mert úgy éreztem, hogy leesnek rólam, de bátran hordom, és nagyon tetszik. Magabiztosabbnak érzem magam benne.

A fürdőruhával együtt megérkezett ez a csomag fülbevaló is, szállítási költséggel volt körülbelül 500 Ft. Nagyon szépek, egy darabja sem hiányzott, nem voltak gagyik, sőt, azt kell mondjam, hogy elég jó minőségűek. Nem lett semmi baja a fülemnek sem, és hamar megérkeztek. A mai napig használom őket, nagyon jól mennek egy hétköznapi, de akár egy kiöltözősebb eseményhez is. 

Erről a nyakláncról én teljesen elfelejtkeztem, megmondom az őszintét. Egyik nap csak behozzák a szobámba a csomagot, hogy ez az enyém. Én persze ez az (Okééé) fejjel néztem meg, hogy mi van benne, aztán leesett, hogy ezt még a fülbevalóval és a bikinivel együtt rendeltem meg. Kicsit hosszabb, mint amire számítottam, de a láncok finoman véknyak, a két medál egy picivel nagyobb, mint, amilyennek a képen tűnt, és a képen lehet látni, hogy egy-két helyen fel van púposodva a festék, de a márvány minta nagyon szép, összességében nagyon tetszik, és ez sem volt 500 Ft-nál több.

Az utolsó terméket valamikor augusztusban rendeltem, ugyanis szükségem volt idén egy új tolltartóra. Mivel a tolltartók a boltokban általában horribilis összegekért találhatóak meg, ezért döntöttem a Wish mellett. Két hetet késett a termék (szeptember elejére volt esedékes, aztán egy hete köbö megérkezett, ezért is nem készült róla fénykép) , sőt, készleten már nem volt a világoskék, ezért sötétkéket rendeltem de megérkezett. Persze nem az a, hű de szuper termék, de az idei évre tökéletesen megfelel. Kicsit ugyan olcsó az anyaga, de ne is várjunk egy 500 Ft-os terméktől csodát ugye? :D